ÉVKÖZI 1. HÉT ~ JANUÁR 13.

'Isten, irgalmában szívesen segít az emberen, de Őt nem sürgeti az idő múlása, mivel örökkévaló. Feltétlen hitet és bizalmat követel tőlünk és állhatatos imát. Ez a hitből fakadó bizalom és imádság tesz kedvessé Isten előtt és alkalmassá ajándékaira.'

'A mai ember milyen sokszor megtapasztalja, hogy a maga ereje kevés, de nem találja a megfelelő erőforrást. A Szentírás ismerete megtanít arra, hogy Istenhez mindig bátran forduljunk, és Ő teljesíti szívünk vágyát.'

'Isten Fia által szólt hozzánk. Fia pedig azt akarta, hogy mindig legyenek, akik továbbadják az Üzenetet. Ezért választott ki apostolokat, ezért hív ma is szolgálatára, akár papként, akár világban élő hívőként hirdessük Isten Országának örömhírét.'

'Hirdetem nevedet testvéreim előtt; a közösségben dicsérni foglak téged' Zsoltárok 22,23

 'Mi az ember, hogy megemlékezel róla, s az ember fia, hogy meglátogatod? Kevéssel tetted kisebbé az angyaloknál; dicsőséggel és tisztelettel koronáztad, és mindent a lábai alá vetettél'

Zsoltárok 8,5-7

Forrás ~ Internet


'Hirdetem nevedet testvéreim előtt; a közösségben dicsérni foglak téged' Zsoltárok 22,23

Mert nem angyaloknak vetette alá Isten az eljövendő világot, amelyről beszélünk. Sőt, az egyik helyen valaki tanúságot is tett erről: 'Mi az ember, hogy megemlékezel róla, s az ember fia, hogy meglátogatod? Kevéssel tetted kisebbé az angyaloknál; dicsőséggel és tisztelettel koronáztad, és mindent a lábai alá vetettél' [Zsolt 8,5-7]. Mert azzal, hogy mindent alávetett, nem hagyott semmit sem, ami ne lenne alávetetve neki. Most azonban még nem látjuk, hogy minden alá van vetve neki. Láttuk azonban, hogy Jézust, aki kevéssel lett kisebb az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztelettel koronázta [Zsolt 8,5-7G], hogy Isten kegyelme szerint mindenkiért megízlelje a halált. Mert illett ahhoz, akiért és aki által minden van, s aki sok fiat akart a dicsőségbe vezetni, hogy üdvösségük szerzőjét szenvedés által vezesse el a teljességre. Mert aki megszentel és akik megszentelődnek, egytől vannak mindnyájan. Ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni, amikor így szól: 'Hirdetem nevedet testvéreim előtt; a közösségben dicsérni foglak téged' [Zsolt 22,23]. Zsid 2,5-12

EVANGÉLIUM

Bementek Kafarnaumba. Szombaton mindjárt bement a zsinagógába és tanított. Álmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. Volt a zsinagógájukban egy ember a tisztátalan lélek hatalmában. Ez így kiáltott föl: 'Mi közünk hozzád, Názáreti Jézus! Azért jöttél, hogy elveszíts minket? Tudom ki vagy: az Isten Szentje!' Jézus megparancsolta neki: 'Némulj el, és menj ki belőle.' A tisztátalan lélek erre össze-vissza rángatta őt, majd hangosan kiáltva kiment belőle. Erre mindnyájan elcsodálkoztak, s azt kérdezték egymástól: ,'Mi ez? Új tanítás, hatalommal? Még a tisztátalan lelkeknek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki?' Egyszerre elterjedt a híre Galilea egész vidékén. Mk 1,21-28