A FELEBARÁTI SZERETETRŐL
Jézus így szólt tanítványaihoz:
'Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást'
(Jn 13,34).
'Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást'
(Jn 13,34).
Jézus kinyilatkoztatja a főparancsot: 'Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel.' Valljuk be, még csak végig sem gondoltuk'teljes szívvel, lélekkel, értelemmel.'
Ha így lenne, akkor minden pillanatunkat, szavunkat, tettünket ennek kellene áthatni, és ettől az életünk, egész világunk más lenne. Lehet, hogy nem sanyargatjuk az özvegyet és az árvát, nem vesszük el a szegény ember egyetlen köntösét, de tele van az életünk szeretetlenséggel, mulasztásokkal, megalkuvásokkal. Mert nem az Úr a legfontosabb minden más előtt. Tegyük őt az első helyre a szívünkben, lelkünkben, értelmünkben, adjuk Neki a teljeset, ennél kevesebb nem elég!
Jézus, amikor megkérdezték tőle, hogy melyik az első parancs, azt felelte:
'Az első ez: Halljad, Izrael! Az Úr a mi Istenünk az egyetlen Úr. Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből. A második ez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ezeknél nagyobb parancs nincsen.'
'Az első ez: Halljad, Izrael! Az Úr a mi Istenünk az egyetlen Úr. Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből. A második ez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ezeknél nagyobb parancs nincsen.'
(Mk 12,29--31)
Szeresd felebarátodat
"Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet!
Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, tegyetek jót haragosaitokkal és imádkozzatok üldözőitekért és rágalmazóitokért.
Hogy legyetek a ti mennyei Atyátok fiai, aki felhozza napját mind a jókra, mind a gonoszokra,
"Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet!
Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, tegyetek jót haragosaitokkal és imádkozzatok üldözőitekért és rágalmazóitokért.
Hogy legyetek a ti mennyei Atyátok fiai, aki felhozza napját mind a jókra, mind a gonoszokra,
és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
Ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi jutalmat érdemeltek?
Ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi jutalmat érdemeltek?
Nem így tesznek a vámosok is?
És ha nem köszöntitek, csak barátaitokat, mi többet tesztek?
És ha nem köszöntitek, csak barátaitokat, mi többet tesztek?
Nem így tesznek a pogányok is?
Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes. "
/Máté 5. 43-48/
Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes. "
/Máté 5. 43-48/
A felebarátra vonatkozó kötelességekről és a felebaráti szeretetről
A felebaráttal nyájasan kell viselkedni, a sértésnek még a látszatát is kerülni kell.
A felebaráttal nyájasan kell viselkedni, a sértésnek még a látszatát is kerülni kell.
Ha elfordulunk egy embertől vagy megsértjük őt, akkor mintha kő nehezedne a szívünkre.
A zavaros lelkű, csüggedésre hajlamos embert meg kell próbálni felvidítani szerető szóval.
Ha egy testvér vétkezik, takard be őt, ahogy Szíriai Szent Izsák ajánlja:
Ha egy testvér vétkezik, takard be őt, ahogy Szíriai Szent Izsák ajánlja:
„Feszítsd ki a vétkező testvér fölé ruhádat és takard be őt”
(89. prédikáció).
Mi mindnyájan rászorulunk Isten irgalmára, ahogyan az Anyaszentegyház énekel róla:
Mi mindnyájan rászorulunk Isten irgalmára, ahogyan az Anyaszentegyház énekel róla:
„Ha nem lett volna velünk az Úr, ki tudta volna magát sértetlenül megőrizni az ellenségtől, aki egyúttal embergyilkos is”.
Felebarátaink iránt mind szóban, mind gondolatban tisztáknak kell lennünk és mindegyikhez egyformán kell közelednünk; egyébként életünk haszontalanná válik. A felebarátot nem kevésbé kell szeretnünk, mint önmagunkat, az Úr parancsa alapján: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat (Lk 10,27).
Felebarátaink iránt mind szóban, mind gondolatban tisztáknak kell lennünk és mindegyikhez egyformán kell közelednünk; egyébként életünk haszontalanná válik. A felebarátot nem kevésbé kell szeretnünk, mint önmagunkat, az Úr parancsa alapján: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat (Lk 10,27).
De ezt nem úgy kell tennünk, hogy a felebaráti szeretet, a helyes mérték határán túllépve, elvonjon az első és legfőbb parancsolat teljesítésétől, vagyis Isten szeretetétől, amint erről Urunk Jézus Krisztus oktat bennünket: Aki atyját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám; s aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám (Mt 10,37). E tárgyról igen helyesen elmélkedik Rosztovi Szent Dimitrij. „Abból látható, hogy a keresztény ember helytelenül szereti Istent, hogy a teremtményt a Teremtőhöz méri. És abból látható a helyes szeretet, hogy minden más teremtménynél jobban szereti és tiszteli az egyetlen Teremtőt.”
Szeretetről a szentek
Nem mondatott az tinektek: Keleten vándorolva kutassátok a Szeretetet! Hajózzatok avagy Nyugatra, a szeretetet felkutatva! Belül, a szívben vár az itt, kihez betérni ki-ki hívatik! (Szent Jeromos: Máté evangélium)
Nem mondatott az tinektek: Keleten vándorolva kutassátok a Szeretetet! Hajózzatok avagy Nyugatra, a szeretetet felkutatva! Belül, a szívben vár az itt, kihez betérni ki-ki hívatik! (Szent Jeromos: Máté evangélium)
Nem kell törődnünk egyenlőséggel, de azt hiszem, a szeretet vértanúsága nem tehető második helyre, mert a "Szeretet erős, miként a halál" (Én 8,6). A szeretet-mártírok sokkal többet szenvednek, itt lenn életbe' maradván, hogy Istenért tehessenek, mintsem ha ezerszer halnának hitük, szívük, hűségük tanúságául. (Chantal Szent Franciska)
Minél jobban megismerjük az embert, annál kevésbe szerethetjük. Istennel homlokegyenest más a dolog, ha egyre jobban ismered, mind forróban szereted. (Vianney Szent János)
Testvéri szeretetünk e három képezi: mind több jót kívánni mindeneknek, művelni jót, mikor lehet és tehetjük, és elviselni, mentegetni, rejtegetni más hibáit. (Vianney Szent János)
A szeretet szokás, nem ötlet, nem "érzemény". A szeretet az erény, nem kedvek vagy szeszély percnyi műve; az léleknek tulajdona inkább, semmint egy elszigetelt jótett. (Sheen)
A "Szeplőtelen Lovagja" nem korlátozza szívét önmagára, sem családra, rokonságra, szomszédra, jó barátra, honfitársra, de magához öleli egész világot, mindegyes lelket, mert kivétel nélkül, mind Jézusának Vérén váltattak meg. Mind a mi vértestvéreink! E lovag igaz boldogságot kíván bárkinek; a hitnek fényét, a bűntől tisztulást, szívük föllángolását Istennek szerelmén és testvéri átölelő szeretetet, senkit ki nem zárva. (Kolbe Szent Miksa)
„Az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: szeresd felebarátodat, mint önmagadat.”
(Gal 5,14)
Ez Pál apostol tanítása: rövid, csodálatos, tömör, megvilágosító.
Azt mondja el, hogy a keresztény magatartás alapja és ösztönzője a felebarát iránti szeretet.
Ennek a parancsnak a megvalósításában látja az apostol a törvény tökéletes beteljesítését. A törvény ugyanis azt mondja, hogy ne kövess el házasságtörést, ne ölj, ne lopj, ne kívánd másét… és tudjuk, hogy aki szeret, az mindezt nem csinálja: aki szeret, nem öl, nem lop…
Azt mondja el, hogy a keresztény magatartás alapja és ösztönzője a felebarát iránti szeretet.
Ennek a parancsnak a megvalósításában látja az apostol a törvény tökéletes beteljesítését. A törvény ugyanis azt mondja, hogy ne kövess el házasságtörést, ne ölj, ne lopj, ne kívánd másét… és tudjuk, hogy aki szeret, az mindezt nem csinálja: aki szeret, nem öl, nem lop…
ÉLETIGE - A FELEBARÁTI SZERETETRŐL
„Az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: szeresd felebarátodat, mint önmagadat.”
Ám aki szeret, az nemcsak egyszerűen kerüli a rosszat. Aki szeret, megnyílik mások felé, akarja és teszi a jót, odaajándékozza magát: oda tudja adni életét azért, akit szeret.
Ezért írja Pál, hogy a felebarát iránti szeretet által nemcsak megtartjuk a törvényt, hanem „be is teljesítjük”.
„Az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: szeresd felebarátodat, mint önmagadat.”
Ha az egész törvény a felebarát iránti szeretetben áll, akkor a többi parancsot olyan eszköznek kell tekintenünk, mely megvilágosít és vezet bennünket, hogy az élet szövevényes helyzeteiben meg tudjuk találni az utat a mások iránti szeretethez. A többi parancsból ki kell tudnunk olvasni Isten szándékát, akaratát. Azt akarja, hogy azért legyünk engedelmesek, tiszták, önmegtagadóak, szelídek, irgalmasok, szegények, hogy jobban megvalósítsuk a szeretet parancsát.
„Az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: szeresd felebarátodat, mint önmagadat.”
Itt feltehetnénk a kérdést: hogy lehet az, hogy az apostol nem beszél az Isten iránti szeretetről?
Tény, hogy az Isten és a felebarát iránti szeretet nem versengenek egymással. Sőt az egyik – a felebarát iránti szeretet – kifejeződése a másiknak, az Isten iránti szeretetnek.
Hiszen Istent szeretni annyit jelent, mint tenni az akaratát. S az akarata az, hogy szeressük felebarátunkat.
Ám aki szeret, az nemcsak egyszerűen kerüli a rosszat. Aki szeret, megnyílik mások felé, akarja és teszi a jót, odaajándékozza magát: oda tudja adni életét azért, akit szeret.
Ezért írja Pál, hogy a felebarát iránti szeretet által nemcsak megtartjuk a törvényt, hanem „be is teljesítjük”.
„Az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: szeresd felebarátodat, mint önmagadat.”
Ha az egész törvény a felebarát iránti szeretetben áll, akkor a többi parancsot olyan eszköznek kell tekintenünk, mely megvilágosít és vezet bennünket, hogy az élet szövevényes helyzeteiben meg tudjuk találni az utat a mások iránti szeretethez. A többi parancsból ki kell tudnunk olvasni Isten szándékát, akaratát. Azt akarja, hogy azért legyünk engedelmesek, tiszták, önmegtagadóak, szelídek, irgalmasok, szegények, hogy jobban megvalósítsuk a szeretet parancsát.
„Az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: szeresd felebarátodat, mint önmagadat.”
Itt feltehetnénk a kérdést: hogy lehet az, hogy az apostol nem beszél az Isten iránti szeretetről?
Tény, hogy az Isten és a felebarát iránti szeretet nem versengenek egymással. Sőt az egyik – a felebarát iránti szeretet – kifejeződése a másiknak, az Isten iránti szeretetnek.
Hiszen Istent szeretni annyit jelent, mint tenni az akaratát. S az akarata az, hogy szeressük felebarátunkat.
„Az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: szeresd felebarátodat, mint önmagadat.”
Hogyan váltsuk életre ezt az igét?
Világos: úgy, hogy szeressük felebarátunkat, igazán szeressük. Ez azt jelenti, hogy odaadjuk magunkat neki, de érdek nélkül.
Nem szeret az, aki eszközként használja felebarátját saját céljai érdekében, legyen az akár a legmagasztosabb lelki cél, amilyen például a saját szentté válása. Felebarátunkat kell szeretnünk, nem saját magunkat.
Biztos, hogy aki így szeret, az tényleg szent lesz, „tökéletes, mint az Atya”, mert a lehető legjobbat vitte végbe: rátalált az Isten akaratára, megvalósította, s így tökéletesen beteljesítette a törvényt.
Életünk végén talán nem kizárólag erről a szeretetről fognak bennünket megítélni?
Chiara Lubich
Hogyan váltsuk életre ezt az igét?
Világos: úgy, hogy szeressük felebarátunkat, igazán szeressük. Ez azt jelenti, hogy odaadjuk magunkat neki, de érdek nélkül.
Nem szeret az, aki eszközként használja felebarátját saját céljai érdekében, legyen az akár a legmagasztosabb lelki cél, amilyen például a saját szentté válása. Felebarátunkat kell szeretnünk, nem saját magunkat.
Biztos, hogy aki így szeret, az tényleg szent lesz, „tökéletes, mint az Atya”, mert a lehető legjobbat vitte végbe: rátalált az Isten akaratára, megvalósította, s így tökéletesen beteljesítette a törvényt.
Életünk végén talán nem kizárólag erről a szeretetről fognak bennünket megítélni?
Chiara Lubich
