MAGDEBURGI SZENT NORBERT ~ ünnepe június 6.
Norbert a mai Hollandia területén Gennepben született, szülei - egy
látomás alapján - már kis korában úgy gondolták, hogy Isten a papságra
hívja. Már nagyon korán elhelyezték egy káptalanban (püspök körüli papi
testület), ahol megkapta a kisebb rendeket, de nyilvánvalóan nem volt
szándékában papnak lenni. Gazdag volt, pompakedvelő, tüzes kedélyű és
igen hajlott a szélsőségekre. Életét egyre inkább a földi örömökre
rendezte be. Mindezek ellenére ifjúságát semmiféle ballépés nem
terhelte.
1110-ben a kölni érsekkel együtt elkísérte Rómába V. Henrik császárt. Ott látva a pápa kiszolgáltatottságát, valamint a világi hatalom és az egyház közti feszültséget, Norbert megérezte, hogy választania kell a császár és a pápa között. Később fölajánlottak neki egy püspökséget, ami akkoriban nagy vagyont is jelentett, de ő nem fogadta el.
1115-ben történt igazi megtérése egy kolostorban, ahol kapcsolatba került néhány, reformot sürgető szerzetessel. Ekkor szenteltette magát pappá a kölni érsekkel. Szembefordult a káptalan életstílusával, amihez ő is tartozott. Lemondott javadalmairól, birtokairól. Pénzét szétosztotta a szegények között és vándorprédikátorként járta az országot.
A források tanúsága szerint rendkívül
jól tudott prédikálni. Kezdetben fő törekvése volt, hogy a viszályokat elsimítsa, később tüzes beszédeivel követőket toborzott az új életformához, amit alapított. Minden gondja a szegényekre és az apostoli életre irányult. Fontosnak tartotta a pápával való egységet. Elment II. Kallixtuszhoz, hogy ő újítsa meg prédikációs engedélyét.
Társaival Prémontré völgyében kolostort alapított, ahol az ágostonos regula szerint éltek közös életet. Erről a helyről kapta nevét az új közösség: premontreiek. A premontreieknek a kolostori elmélyedést, tanulmányokat társítaniuk kellett a világban folytatott működéssel, és azzal, hogy tanúságot tegyenek az evangéliumról keresztények és nem keresztények között. Norbert továbbra is vándorszónok akart maradni anélkül, hogy egyetlen apátsághoz kötné magát. 1126-ban Rómába ment, és ott megkapta a pápától az általa hozott reform, illetve általa alapított rend jóváhagyását. Ugyanebben az évben Magdeburg érsekévé választották, és ettől kezdve jelentős szerepet kellett játszania korának történelmében. A II. Ince és II. Anaklét közt támadt egyházszakadás idején Norbert az elsők között állt Ince pápa pártjára. Egyházmegyéjének megújításával számos nehézségbe ütközött, ellenségeket is szerzett magának, de fáradhatatlanul dolgozott a belső megújulásért és a misszióért.
1134. június 6-án, 54 éves korában hagyta itt a földi életet. XIII. Gergely pápa avatta szentté 1582-ben.
Június 6-án Szent Norbertre emlékezik az Egyház. A XI. században élt szerzetes társaival Prémontré völgyében kolostort alapított, ahol az ágostonos regula szerint éltek. Erről a helyről kapta nevét az új közösség: premontreiek. A szerzeteseknek a kolostori elmélyedést, tanulmányokat társítaniuk kellett a világban folytatott működéssel és azzal, hogy tanúságot tegyenek az evangéliumról keresztények és nem keresztények között. A rendalapítót XIII. Gergely pápa avatta szentté 1582-ben.
Forrás ~ Internet
1110-ben a kölni érsekkel együtt elkísérte Rómába V. Henrik császárt. Ott látva a pápa kiszolgáltatottságát, valamint a világi hatalom és az egyház közti feszültséget, Norbert megérezte, hogy választania kell a császár és a pápa között. Később fölajánlottak neki egy püspökséget, ami akkoriban nagy vagyont is jelentett, de ő nem fogadta el.
1115-ben történt igazi megtérése egy kolostorban, ahol kapcsolatba került néhány, reformot sürgető szerzetessel. Ekkor szenteltette magát pappá a kölni érsekkel. Szembefordult a káptalan életstílusával, amihez ő is tartozott. Lemondott javadalmairól, birtokairól. Pénzét szétosztotta a szegények között és vándorprédikátorként járta az országot.
A források tanúsága szerint rendkívül
jól tudott prédikálni. Kezdetben fő törekvése volt, hogy a viszályokat elsimítsa, később tüzes beszédeivel követőket toborzott az új életformához, amit alapított. Minden gondja a szegényekre és az apostoli életre irányult. Fontosnak tartotta a pápával való egységet. Elment II. Kallixtuszhoz, hogy ő újítsa meg prédikációs engedélyét.
Társaival Prémontré völgyében kolostort alapított, ahol az ágostonos regula szerint éltek közös életet. Erről a helyről kapta nevét az új közösség: premontreiek. A premontreieknek a kolostori elmélyedést, tanulmányokat társítaniuk kellett a világban folytatott működéssel, és azzal, hogy tanúságot tegyenek az evangéliumról keresztények és nem keresztények között. Norbert továbbra is vándorszónok akart maradni anélkül, hogy egyetlen apátsághoz kötné magát. 1126-ban Rómába ment, és ott megkapta a pápától az általa hozott reform, illetve általa alapított rend jóváhagyását. Ugyanebben az évben Magdeburg érsekévé választották, és ettől kezdve jelentős szerepet kellett játszania korának történelmében. A II. Ince és II. Anaklét közt támadt egyházszakadás idején Norbert az elsők között állt Ince pápa pártjára. Egyházmegyéjének megújításával számos nehézségbe ütközött, ellenségeket is szerzett magának, de fáradhatatlanul dolgozott a belső megújulásért és a misszióért.
1134. június 6-án, 54 éves korában hagyta itt a földi életet. XIII. Gergely pápa avatta szentté 1582-ben.
Június 6-án Szent Norbertre emlékezik az Egyház. A XI. században élt szerzetes társaival Prémontré völgyében kolostort alapított, ahol az ágostonos regula szerint éltek. Erről a helyről kapta nevét az új közösség: premontreiek. A szerzeteseknek a kolostori elmélyedést, tanulmányokat társítaniuk kellett a világban folytatott működéssel és azzal, hogy tanúságot tegyenek az evangéliumról keresztények és nem keresztények között. A rendalapítót XIII. Gergely pápa avatta szentté 1582-ben.
Forrás ~ Internet
MAGDEBURGI SZENT NORBERT ~ ünnep június 6.
Norbert az észak-német és holland határ közelében, Gennep várurának fiaként született 1080 körül. Szülei egy látomás alapján már fiuk kicsiny korától úgy gondolták, hogy Isten a papságra hívja. Xanten város társaskáptalanjának tagja lett, megkapta a kisebb rendeket, ám nem állt szándékában papnak lenni. Gazdag volt, pompakedvelő, tüzes kedélyű, és hajlott a szélsőségekre, életét a földi örömökre rendezte be; mindezek ellenére ifjúságát semmiféle ballépés nem terhelte.
A tehetséges ifjút V. Henrik császár udvari kancellárként alkalmazta. 1110-ben a kölni érsekkel Rómába kísérte a császárt. Ott, látván a pápa kiszolgáltatottságát, valamint a világi hatalom és az Egyház közti feszültséget, Norbert megérezte, hogy választania kell a császár és a pápa között. Felajánlottak neki egy püspökséget, ami nagy vagyont is jelentett volna számára, de ő nem fogadta el.
1115-ben történt megtérését követően arra kérte a kölni érseket, hogy szentelje pappá. A felszentelése előtti napon minden vagyonát szétosztotta. Darócruhás vándorprédikátorként járta Németország, Franciaország és Belgium vidékeit. Társaival Prémontré völgyében kolostort alapított, ahol az ágostonos regula szerint éltek. Erről a helyről kapta nevét az új közösség: premontreiek.
1134. június 6-án halt meg. A magdeburgi Mária-templomban temették el. XIII. Gergely pápa avatta szentté, 1582-ben. Földi maradványait a prágai Strahov premontrei monostorába vitték.
Norbert rendje gyorsan elterjedt Európában. Még az ő életében alapították hazánkban az első premontrei monostort Váradhegyfokon, a mai Nagyváradon. Az Árpád-korban negyven monostorban – köztük Zsámbékon – szolgálták a premontrei barátok a magyar népet imádságukkal, lelkipásztori és hiteleshelyi (közjegyzői) tevékenységükkel. A premontrei férfi konventek mintájára még Norbert életében női közösségek is alakultak. Hazánkban is több helyen szolgáltak 'Boldogasszony leányai', amint a nép a premontrei nővéreket nevezte.
Forrás ~ Internet
Norbert az észak-német és holland határ közelében, Gennep várurának fiaként született 1080 körül. Szülei egy látomás alapján már fiuk kicsiny korától úgy gondolták, hogy Isten a papságra hívja. Xanten város társaskáptalanjának tagja lett, megkapta a kisebb rendeket, ám nem állt szándékában papnak lenni. Gazdag volt, pompakedvelő, tüzes kedélyű, és hajlott a szélsőségekre, életét a földi örömökre rendezte be; mindezek ellenére ifjúságát semmiféle ballépés nem terhelte.
A tehetséges ifjút V. Henrik császár udvari kancellárként alkalmazta. 1110-ben a kölni érsekkel Rómába kísérte a császárt. Ott, látván a pápa kiszolgáltatottságát, valamint a világi hatalom és az Egyház közti feszültséget, Norbert megérezte, hogy választania kell a császár és a pápa között. Felajánlottak neki egy püspökséget, ami nagy vagyont is jelentett volna számára, de ő nem fogadta el.
1115-ben történt megtérését követően arra kérte a kölni érseket, hogy szentelje pappá. A felszentelése előtti napon minden vagyonát szétosztotta. Darócruhás vándorprédikátorként járta Németország, Franciaország és Belgium vidékeit. Társaival Prémontré völgyében kolostort alapított, ahol az ágostonos regula szerint éltek. Erről a helyről kapta nevét az új közösség: premontreiek.
1134. június 6-án halt meg. A magdeburgi Mária-templomban temették el. XIII. Gergely pápa avatta szentté, 1582-ben. Földi maradványait a prágai Strahov premontrei monostorába vitték.
Norbert rendje gyorsan elterjedt Európában. Még az ő életében alapították hazánkban az első premontrei monostort Váradhegyfokon, a mai Nagyváradon. Az Árpád-korban negyven monostorban – köztük Zsámbékon – szolgálták a premontrei barátok a magyar népet imádságukkal, lelkipásztori és hiteleshelyi (közjegyzői) tevékenységükkel. A premontrei férfi konventek mintájára még Norbert életében női közösségek is alakultak. Hazánkban is több helyen szolgáltak 'Boldogasszony leányai', amint a nép a premontrei nővéreket nevezte.
Forrás ~ Internet
