Keresztelő Szent János születése - főünnep - június 24.

Amikor egy szentet ünneplünk, a halála napjáról szoktunk megemlékezni. Ugyanis a halál napja, az illető szent megdicsőülésének az ünnepe, a mennyországi örök élet kezdete. Keresztelő Jánossal kivételt tesz az Egyház. Az ő nagyságát az is kiemeli, hogy nem csak a vértanúsága napját, hanem a születését is megünnepeljük. 

 A legszentebb Istenanya után mindjárt Keresztelő Szent Jánosé az első hely a világ megváltásának történetében. Az ő nagysága az Istenember visszavert fénye, mert közvetlenül előtte járt, és az utat készítette számára. Születését angyal hirdette, és Krisztus már anyja méhében megszentelte Jánost áldott látogatásával. Bűnbánatot hirdet, s az a méltóság éri, hogy ő mutatja be Krisztust a világnak: Íme, az Isten Báránya! Míg a többi szentnek csak halála - vagyis mennyei születése - napját ünnepeljük, Jánosnak földi születésnapját is teljes liturgikus fénnyel üljük, éppúgy, mint a Megváltóét és Máriáét. Ünnepén sokfelé tüzet gyújtanak, minthogy maga Krisztus mondta róla: János világító fáklya volt.

Istenünk, te azért támasztottad Keresztelő Szent Jánost, hogy népét előkészítse Krisztus Urunk méltó fogadására. Add meg Egyházadnak a lelki örömök ajándékát, és vezess mindnyájunkat az üdvösség és a béke útjára. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.

Forrás ~ Internet