EVANGÉLIUM
Apja
pedig, Zakariás, betelt Szentlélekkel és így jövendölt: 'Áldott az Úr,
Izrael Istene [Zsolt 41,14], mert meglátogatta és megváltotta az ő népét
[Zsolt 111,9]. Az üdvösség szarvát támasztotta nekünk, Dávidnak, az ő
szolgájának házában [Zsolt 18,3; 132,17], amint megmondta szentjeinek
ajkával, ősidőktől fogva prófétái által. Megmentett minket
ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket [Zsolt
106,10]; hogy irgalmasságot cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék az ő
szent szövetségéről, az esküről, melyet Ábrahám atyánknak esküdött,
hogy majd megadja nekünk [Zsolt 105,8; 106,45; Lev 26,42], hogy
ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki,
szentségben és igazságban őelőtte életünknek minden napján. Téged pedig,
gyermek, a Magasságbeli prófétájának fognak hívni: mert az Úr színe
előtt fogsz járni, hogy előkészítsd az ő útját [Mal 3,1], és népét az
üdvösség ismeretére tanítsd, bűneik bocsánatára. Istenünk mélységes
irgalmából, amellyel meglátogatott minket a magasságból felkelő, hogy
fényt hozzon azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek [Iz
9,1; 42,7], s hogy lépteinket a békesség útjára igazítsa' [Iz 59,8].
