KRISZTUS A MENNYBE FÖLMENT

Krisztus a mennybe
Fölment, és elküldte
Vigasztaló Szentlelkét,
Hogy biztassa seregét.
Győztesen ment el,
Drága ígérettel,
Hogy velünk lesz mindvégig,
Mind világ végéig.

Dicsérő ének
Zengjen nagy Nevének
Hűsége a mi vértünk.
Közbenjár ő mi értünk.
Úr földön, égen,
Örök dicsőségben,
Áld, oltalmaz, vezérel
Győztes, erős kezével.

Szent küldetésben,
Békességszerzésben
Nyomát híven követnünk
Ő ad erőt minékünk.
Fényben országol,
Még sincs tőlünk távol.
Őt szolgáljuk, imádjuk,
Énekszóval őt áldjuk.

Örvendezzünk, vigadjunk,
Krisztus lett a vigaszunk!

Túrmezei Erzsébet

Forrás ~ Internet

 KRISZTUS AZ ATYA JOBBJÁN

Mennybe ment Krisztus e napon
hogy minden ember vigadjon.

Urunk a győztes, nagy Király,
Teljes lett minden műve már.

Krisztus a fő. mi tagjai,
Legyünk a mennyben társai.

Ki most az égbe szállott fel,
Egykor mint Bíró, úgy jön el.

Forrás ~ Internet

 ÁLDÁSRA FÖLEMELT KEZEK

Ti áldásra fölemelt kezek
Erőben, üdvben gazdagok,
Ti láthatatlanul csak jót tesztek
És soha el nem fáradtok.
Áldólag mentetek a mennybe,
Áldólag jöttök vissza majd.
Most is adtok minden szívbe
Boldogságot, áldást, vigaszt.

Ó, áldó kezek, segítsétek
A Krisztus nyáját gazdagon,
Hogy semmi kár és semmi vétek
Ne üssön rést soraikon!
Árasszatok rá olyan békét,
Milyet a világ nem adhat,
S ha Sátán kiveti tőrét,
Nyújtsatok biztos oltalmat!

A fáradt szívet ti vonjátok
Isten kegyes szívéhez fel,
A sebeket ti gyógyítjátok,
És a szegény segélyre lel.
A küzdő ember asztalára
Ti adtok mindig kenyeret!
A bűnös szívnek kőfalára
Fölírjátok: ‘Isten szeret!‘

Ha majd a fáradt kicsiny sereg
Elér a nagy út végére,
Ó, áldó kezek, vezessétek
Az Isten trónja elébe!
Dicskoszorúval ékesítsétek
A győztes hősök homlokát;
Akik a mélyből hazaértek,
Nyerjenek pálmát, koronát.

Forrás ~ Internet

 KRISZTUS MENNYBEMENETELE

Vedd el jutalmadat
Krisztus, Ki magadat
megüresítéd vala!
Harcodnak vége lett,
minden egek felett
az Úr felmagasztala.

E példán minden szent
jutalmat vár ott fent,
Bár itt nem él boldogul,
Mert, hogy felemeled,
mennybe meneteled
adtad erre zálogul.

Jobbján szent Atyádnak
Tégedet imádnak
a mennyország polgári;
Látják dicsőséged,
mely körülvesz téged,
e föld minden határi.
Mi is leborulunk,
kérvén: Tégy ott rólunk
szent Atyád előtt vallást!
Félelminket vedd el,
esedezéseddel
nyerj nékünk vigasztalást!

Hiszünk, Uram, benned,
Bár el kelle menned
S nem látunk testi szemmel.
Ó, viselj a mennyből
gondot híveidről,
hű Pásztor, kegyelmeddel.

Légy ott, hol nevedbe‘
gyülekezik egybe
két vagy három híved;
Ha hozzád óhajtunk,
essék meg mirajtunk
könyörülő szíved.

Midőn végezetre
eljössz ítéletre
az égnek felhőiben,
Ülvén méltósággal
szemben a világgal
dicsőséged székiben:

Szólj nekünk ily módon,
kik állunk jobbodon,
mint nyájadnak juhai:
‘Kész hajlékim rátok
várnak, ó, bírjátok,
jó Atyám áldottai.

Lengyel József

 FÖLMENT A DICSŐSÉGBE

Szent egek, minden boldogok hajléki,
A nagy Király jön, nyíljatok meg néki!
Nagy oszlopi a levegőégnek,
Engedjetek utat a Felségnek!
Aki kezdetben titeket teremtett,
Aki azt mondá: légyen ég és föld, s lett;
Aki Igéje a nagy Istennek,
Aki által lettenek mindenek:

Ő a békesség örök tanácsában,
Mint aki legfelsőbb a váltság titkában,
Emberré lett a teljes időben,
A bűn terhét szenvedte testében.
Meghalt, áldozván halálos kínjával,
De fel is támadt maga hatalmával:
Ím győzedelmes bajnok módjára
Felmegy és ül szent Atyja jobbjára.

Mennybe menése az ember Fiának
Záloga lelkünk mennyei jussának,
Melyet szerzett, mint kezes, vérével
És közöl minden igaz hívével.
Ő emberré, mi atyánkfiává lett,
Atyjának minket örökösivé tett;
Maga előttünk mennybe felméne,
Nekünk is helyet hogy készítene.

Ó, kegyes Jézus! Idvességünk ára,
Vállalt kezes, ki szent Atyád jobbjára
Magasztaltattál, Te, ki örök, nagy,
Atyáddal egy és örök Isten vagy:
Arra szereztél utat érdemeddel,
Isten Atyánktól nyert örökségeddel,
Hogy dicsőséged lakóhelyébe
Mégy könyörülő főpap képébe‘.

Áldunk, s imádunk mindörökké Téged
És dicsőítjük örök istenséged;
Jó vagy, Uram, Te, s igen irgalmas,
Pap és Király vagy, kegyes, hatalmas.
A Te érdemed a mi nyereségünk,
Mennybe menésed élő reménységünk,
Hogy minket is, mint örökségedben,
Részeltetsz megnyert dicsőségedben.

Adjad, Úr Jézus, hogy még e világban
Sátorozván is, ama mennyországban
Részt vehessünk, s mint tulajdonunkkal,
Szentül éljünk mennyei jussunkkal,
És hogy e földet jó cselekedettel,
Hálaadással, buzgó tisztelettel,
Mint lakos társai a szenteknek,
Pitvarivá tegyük az egeknek.

Palóczi Horváth Ádám

Forrás ~ Internet