MAI IMASZÁNDÉKUNK ~ A SZÉPKORÚAKÉRT IMÁDKOZUNK
Mennye Atyánk!
Az Idősekért fohászkodunk Hozzád, akik életükkel és példájukkal
előttünk járnak a Hozzád vezető úton.
Akik bátran hordozták keresztjüket életükön át,
sok vihart és szenvedést megélve.
Kiknek arcába bevésődtek a megpróbáltatások barázdái,
de sohasem tértek le a Általad rendelt útjukról!
Akik életet adtak és életüket gyermekeiknek
és munkájuknak szánva éltették szent értékeidet
és adták tovább hitüket és szeretetüket!
Kik majd előttünk járnak a hazatérésbe a Mennyei hazába,
és még ott is pártfogóink lesznek majd trónusodnál.
Áldd meg őket, ahogyan mi is áldjuk őket áldozatos életükért,
hogy földi édesanyái és édesapái voltak gyermekeidnek!
Hallgasd meg imáinkat! Amen.
SZERESSÉTEK AZ ÖREGEKET
Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat.
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült, sápadt szemeket.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ráncos kezeket.
Öleljétek meg az öregeket,
Adjatok nekik szeretet.
Szenvedtek Ők már eleget,
A vigasztalóik ti legyetek.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Ne tegyétek Őket szük odúkba
Ne rakjátok Őket otthonokba.
Hallgassátok meg a panaszukat,
Enyhítsétek meg a bánatukat.
Legyen hozzájuk szép szavatok,
Legyen számukra mosolyotok.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Ők is sokat küzdöttek értetek ,
Amíg fölnevelkedtetek.
Fáradtak Ők is eleget,
Hogy ti módosabbak legyetek.
Ők is elfogadtak titeket,
Mikor Isten Közéjük ültetett.
Azért én kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Ha majd az örök szeretet
Elhívja Őket közületek,
Ti foglaljátok el helyüket,
Mert ti lesztek majd az öregek.
S mindazt, mit nekik tettetek,
Azt adják nektek a gyerekek.
Azért előre intelek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Óbecsei István
IDŐSEK IMÁJA
Uram, köszönöm Neked az ajándékba kapott éveket és évtizedeket. Köszönöm életem minden eredményét, amivel megörvendeztettél és minden kudarcát, amivel korlátaimra figyelmeztettél. Köszönöm családtagjaimat, akik elviselnek, akik mellettem állnak és szeretnek.
Uram, kérlek, bocsásd meg, amit rosszul tettem, és amit elmulasztottam. Köszönöm, hogy Te nem mégy nyugdíjba, hanem ma is mindent megteszel üdvösségemre.
Uram, adj nekem hálás szívet, hogy mindig észrevegyem: több okom van a hálára, mint a panaszra. Ments meg az irigységtől, elégedetlenségtől, nyugtalanságtól, a mindent-tudás látszatától és a mindent-jobban-tudás hazugságától, a gyanútól, hogy valaki mindig bántani akar. Ments meg a közönytől, a házsártos, barátságtalan viselkedéstől, az örökös zsörtölődéstől, a rút önzéstől, a mindent elborító keserűségtől és a hiábavalóság nyomasztó érzésétől.
Uram, adj erőt, hogy békésen hordjam az öregkor terheit, humorral fogadjam feledékenységem jeleit, erőtlenségemet, érzékszerveim tompulását, testi-szellemi erőm hanyatlását.
Uram, adj bölcs szívet, hogy meg ne feledkezzem a végről itt, és a kezdetről odaát. Kérlek, adj kedvet a munkához, amit még elvégezhetek. Tégy hasznossá, hogy ne érezzem csak tehernek magam és adj alázatot, hogy belássam egyre inkább másokra szorulok.
Adj kedvet az imádsághoz, a Veled való beszélgetéshez. Adj világosságot, hogy jól lássam magam, és jól lássak másokat is. Adj jó kedvet és nyitottságot, hogy még mindig tudjak befogadni és adj szeretetet, hogy ne csak panaszkodjak mások hidegsége miatt, hanem árasszam szereteted melegét.
Uram, maradj az, aki mindig voltál: megbocsátó Édesatyám. Ez indítson arra, hogy én is tudjak megbocsátani. Ne engedd, hogy valaha is fáradt legyek a köszönetmondáshoz. Ne engedd, hogy valaha is abbahagyjam dicséretedet. Tartsd meg és növeld hitemet. Szólj Uram, még hallja a Te szolgád!
Amen.
AZ IDŐS EMBER IMÁJA
Uram! Vigyázz reám, hogy öreg koromban is szerethető legyek. Fékezd meg túlbuzgóságomat, amellyel azt képzelem, hogy nekem minden témához, mindig mondanom kell valamit.
Szabadíts meg attól a jó szándékú segíteni-akarástól, amellyel mindig én akarom elrendezni mások rendezetlen ügyeit. Ne vegyem zokon, ha az emberek beavatkozásnak nevezik az én segíteni akarásomat.
Taníts meg arra, hogy okos legyek, de nem okoskodó.
Legyek mindig kész a szolgálatra, de a mellőzést is el tudjam fogadni. Sok bölcsességet halmoztam fel életemben és nagyon sajnálom, hogy ezt talán nem tudom másoknak továbbadni. Beletörődöm ebbe Uram. De ugye megérted azt a kérésemet, hogy legalább néhány barátom maradjon mellettem ezekben az utolsó években.
Taníts meg arra, hogy tudjak hallgatni a betegségeimről és a nehézségeimről. Ezek évről évre növekednek és velük együtt nő bennem a hajlandóság arra, hogy mindig ezekről beszéljek.
Nem merem azt a nagy kegyelmi ajándékot kérni tőled, hogy őszinte együttérzéssel tudtam hallgatni másoknak a betegségekről szóló folyamatos panaszkodását. De legalább arra adj erőt, hogy türelmesen végighallgassam őket. Azt sem merem kérni, hogy halványodó emlékezőképességemet erősítsd meg olyanná, amilyen régebben volt. Inkább azt kérem, hogy adj nekem több szerénységet és kevesebb magabiztosságot, amikor előfordul, hogy ugyanarra az esetre mások másként emlékeznek, mint én.
Ajándékozzál meg azzal a csodálatos bölcsességgel, amely beláttatja velem, hogy én is tévedhetek. Taníts meg arra, hogy az előítéletektől és irigységtől mentesen fel tudjam fedezni az utánam következő nemzedékek igazát és ajándékozd nekem azt a derűs szabadságot, hogy sok jót tudjak mondani fiatalokról.
Tölts be úgy a te szereteteddel, hogy vénségemben is szívesen szóba álljanak velem az emberek. Tudom, hogy nem vagyok szent, de azt is tudom, hogy az öregember örökös zsörtölődése az ördög munkájának a csúcsteljesítménye. Engedd, hogy Simeonnal együtt mondhassam „Látták szemeim a tőled küldött Üdvözítőt!” És amikor bölcs szereteted úgy látja, hogy elérkezett az én időm, akkor át is ölelhesselek téged. Amen.
ÖREG EMBER IMÁJA
Fáradt kezem imára kulcsolom
Leborulok előtted Istenem,
Én, az örökké hazakészülő...
Érzem,hogy fogod a kezem.
Sírással jöttem a világra,
Nem tudom, hogy kellettem-e ?
Nekem mindegy volt, Neked nem!
Akkor is fogtad a kezem.
A háború kegyetlen zajában
Jött első szavam, lépésem.
Bombák robbantak az utcánkban,
Akkor is fogtad a kezem.
Felcseperedtem, elfordultam Tőled,
Csábított a hazug értelem
Kik ellenségnek állítottak Téged..
Akkor is fogtad a kezem.
Ifjú éveim kábult mámorában
Fetrengtem, faltam az életet,
Rég megtagadtam etikát, jó modort
De Te fogtad a kezem.
A felnőttkor küszöbén álltam,
Megtagadtam törvényedet,
S hagytam, hogy a jegyző adjon össze
De Te fogtad a kezemet.
Felnőttként,komor ábrázattal
Nemzettünk, szültünk gyermeket.
Nemzeti fenntartásra szántuk
És Te fogtad a kezemet.
Lassan tértem a helyes útra,
Te nem nézted szégyenemet...
Világot rengető imáimban
Hozzám hajoltál és fogtad a kezemet.
Uram! Itt állok a bősz válaszúton,
Ahol már nem én dönthetek.
Megkérlek bocsáss meg mindenért
És ne engedd el a kezemet!
AZ IDŐS EMBER IMÁJA
Te adj erőt, hogy lépni tudjak,
ha megbántanak, ne zokogjak.
Te add meg, hogy eltűrjenek,
hibáimmal szeressenek.
Te erősíts erőtlenségemben,
hogy Veled vigyem a keresztem.
Egyedüllétben te légy támaszom,
hogy lelki örömmé legyen bánatom.
Te őrizd meg gyengülő szemem,
hogy hitemmel lássalak Istenem.
Te adj azoknak szeretetet,
akiknek én adtam életet.
Legyen szívükben jóság, irgalom,
öregségemet értő szánalom.
Áldd és őrizd őket édes Jézusom,
hogy találkozásunk legyen nálad egykoron.
Vezess, erősíts, oltalmazz!
Végső órámon irgalmazz!
Köszönöm, hogy szeretsz, és
országodba fogadsz. Ámen.
AZ IDŐS EMBER TÍZPARANCSOLATA
1. Ahogy a természetben a virradatot a nappalok, az esték, az éjszakák követik, úgy az emberi életben is a születés után a gyermekkor, az ifjú- és felnőttkor, az öregkor. Készülj rá!
2. Ne hidd el, hogy az öregedés, az öregség egyenlő a betegségekkel. Tudatosítsd magadban, hogy az idős kornak nemcsak hátrányai, hanem előnyei, szépségei és örömei is vannak.
3. A hosszú élet úgy jó, ha minél több benne az egészségben megélt esztendő. Nem az a fontos, hogy sokat egyél és igyál, hanem a jóízű, egészséges táplálkozás ajánlott.
4. Mindenben legyél mértéktartó, csak a szeretettel, tisztességgel és az emberséggel ne takarékoskodj. Mint két szemed világát, úgy őrizd emberi méltóságodat.
5. Ne hagyd magad, ne add fel megpróbáltatások esetén sem, ne engedd magad leírni, elszigetelni. Legyél tevékeny, vegyél részt a társadalmi, a kulturális munkában, a közösségi életben. Ha teheted, ne maradj egyedül, mindig legyenek társaid. Amíg élünk, semmi sem késő.
6. Soha ne feledkezz meg arról, hogy te is voltál fiatal, és emlékeztesd az ifjakat, hogy ők is lesznek öregek - ha megérik.
7. A nagymamák és nagypapák legszebb ajándékai az unokák.
8. A legnagyobb kincsed: saját életismereted és élettapasztalatod, amely attól válik értékessé, hogy felhasználod és szétosztod.
9. Az öregedés folyamata megállíthatatlan, de lassítható, miként az elmúlás is feltartóztathatatlan, ám valamelyest késleltethető.
10. Az idős ember a jelenben él, és a múltra emlékezik, de nem mindegy számára, milyen nyomot hagy maga után, milyen jövő elé néznek utódai. Ne feledd, nemcsak megérkezni, de elbúcsúzni is
tudnunk kell.
Wass Albert ~ Egy öreg ember imája
Atyám,
tudom, hogy egy nap menni kell,
az ember sorsa ez.
Nem panaszként, Uram
jó életem volt, tettekben is gazdag,
csak egy dolog aggaszt, Uram...
Országodban, tudom,
hogy vannak paloták,
de vannak-e erdők, tavak, patakok?
Álomtisztások, őzek esti nyugta,
árnyas berek, hol forrás csörgedez?
Csendes függőágy, hová a fejőgép
behallik holdas éjszakákon
és a homoki darvak zsivaja
ködös reggeleken?
Atyám,
nem kell palota,
aranyköves utca...
Csak egy kis kunyhót
adj erdőben valahol, melyben
családom s jóbarát meglátogathat néha...
melyben kutyáim lábamnál hevernek
a kandalló melegjéhez közel,
csaholásukkal futni fák között
legédesebb zene, mit ember áhít.
Ez minden, amit kérek, Uram,
a Te örökkévaló...
Túl nagy kérelmem?
Szokatlan Különleges? Szemérmetlen?
Szentségtörő tán?
Atyám, szívembe látsz,
csak szeretet van ott, csak szeretet...
Szívem ne sajtold égi palotákba,
a fal csak fal, még színaranyból is.
Te teremtettél sóvárogni nyílt tért,
ahol szelek rohannak szabadon,
fákat ráznak, mezőket símogatnak,
süvöltenek, dalolnak és susognak
Isten-teremtményű természetünkre.
Uram, Nagy Úr, világunk mozgatója,
virágra, ki nem lépsz s hangyára sem.
szolgádnak adj kegyelmet, nagy Teremtő:
lelkem, mit adtál, szabadságra vágyik,
szoros kriptába, kérlek, be ne zárj,
hogy sorvadozzak, mint a tört üveg,
mely életnedvét veszti el örökre.
Hadd illanjon a lelkem csendben el
a fák közé örök szabadban élni,
hová emlék köt láthatatlanul
erdődhöz, hol kutyáim megtalálhatom,
a függőágyban, halk fenyők között,
hol fejőgép hallatszik balzsamos
éjjelen s homoki darvak ébresztgetik
a ködös reggelt.
Bánat s megingás nélkül mondhatom
majd akkor: Ó, Uram akaratod,
mennyországod: megérdemelt örökség.
Ámen, ámen, ámen.
Kosztolányi Dezső ~ Intés az öregebbek tiszteletére
Bizony hajoljatok meg az öregebbek előtt,
akár utcaseprők, akár miniszterek.
Nem oly tiszteletet prédikálok én tinektek,
mint a papok s az iskolai olvasókönyvek.
De vegyétek számba, mily nehezen mentitek át ti is
évek veszedelmén törékeny szívverésteket
ezen az embernek ellenséges földgolyón
s ők, kik negyven, ötven, hatvan évet éltek,
hány téli reggelen, hány tüdőgyulladáson
gázoltak át, hány folyó mellett haladtak el éjjel
s hány gépkocsitól ugrottak el az utcasarkokon,
míg váratlanul elétek állanak, időtől koszorúzva,
mint a csodák, mint akik háborúból jönnek,
egyenesen, mint a zászlórúdak s egyszerre kibontják,
hogy ámuljatok, vihar-csapott, de visszahozott életüknek
méltóságosan lebegő, békét hirdető, diadalmi lobogóját.
IDŐSEK IMÁJA
Uram, köszönöm Neked az ajándékba kapott éveket és évtizedeket. Köszönöm életem minden eredményét, amivel megörvendeztettél és minden kudarcát, amivel korlátaimra figyelmeztettél. Köszönöm családtagjaimat, akik elviselnek, akik mellettem állnak és szeretnek.
Uram, kérlek, bocsásd meg, amit rosszul tettem, és amit elmulasztottam. Köszönöm, hogy Te nem mégy nyugdíjba, hanem ma is mindent megteszel üdvösségemre.
Uram, adj nekem hálás szívet, hogy mindig észrevegyem: több okom van a hálára, mint a panaszra. Ments meg az irigységtől, elégedetlenségtől, nyugtalanságtól, a mindent-tudás látszatától és a mindent-jobban-tudás hazugságától, a gyanútól, hogy valaki mindig bántani akar. Ments meg a közönytől, a házsártos, barátságtalan viselkedéstől, az örökös zsörtölődéstől, a rút önzéstől, a mindent elborító keserűségtől és a hiábavalóság nyomasztó érzésétől.
Uram, adj erőt, hogy békésen hordjam az öregkor terheit, humorral fogadjam feledékenységem jeleit, erőtlenségemet, érzékszerveim tompulását, testi-szellemi erőm hanyatlását.
Uram, adj bölcs szívet, hogy meg ne feledkezzem a végről itt, és a kezdetről odaát. Kérlek, adj kedvet a munkához, amit még elvégezhetek. Tégy hasznossá, hogy ne érezzem csak tehernek magam és adj alázatot, hogy belássam egyre inkább másokra szorulok. Adj kedvet az imádsághoz, a Veled való beszélgetéshez. Adj világosságot, hogy jól lássam magam, és jól lássak másokat is. Adj jó kedvet és nyitottságot, hogy még mindig tudjak befogadni és adj szeretetet, hogy ne csak panaszkodjak mások hidegsége miatt, hanem árasszam szereteted melegét.
Uram, maradj az, aki mindig voltál: megbocsátó Édesatyám. Ez indítson arra, hogy én is tudjak megbocsátani. Ne engedd, hogy valaha is fáradt legyek a köszönetmondáshoz. Ne engedd, hogy valaha is abbahagyjam dicséretedet. Tartsd meg és növeld hitemet. Szólj Uram, még hallja a Te szolgád!
Amen.
'Karoljátok fel tehát egymást, amint Krisztus is felkarolt benneteket Isten dicsőségére.'
Rómaiaknak 15,7
'Mindenki, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, az Isten egyszülötte,
és aki a szülőt szereti, szereti szülöttét is.'
1 János 5,1
'Merjünk időt adni a létünknek, és hosszan nézni, ahogy ez a gyermek felnő, hogy ő is gyermeket vállal, és már mint nagyszülő megérezni a létnek a maga szépségét.'
Böjte Csaba
'Segítsetek járnom, segítsetek befejezni utam szeretettel és
türelemmel! Megfizetlek majd Benneteket egy mosollyal és azzal a
mérhetetlen nagy szeretettel, amellyel mindig is szerettelek!'
