JERUZSÁLEMI SZENT CIRILL EMLÉKNAPJA
„Lelkedet ki kell kovácsolni.
A hitetlenség merevségét kalapáccsal kell verni,
hogy a salak lehulljon, és megmaradjon, ami tiszta;
és hogy a rozsda lepattogjon, és csak a tiszta acél maradjon.”
Példája ~ Küldetésed a hit terjesztése és védelme.
Jeruzsálemi Szent Cirill imája
Urunk, irgalmas Isten, szentséges, hatalmas,
te vagy a békesség, te vagy az egység, te vagy a tisztaság, te vagy a jóság.
Atyja és Ura vagy mindazoknak, akik szívükben békés gondolatokat táplálnak.
Adj nekünk alázatosságot, reményt és erős hitet!
Add, hogy a szeretet Lelke, a te Lelked éltessen minket;- segíts egymáshoz tiszta szeretetben közelednünk, mert ez minden parancs foglalata és beteljesítése!
Segíts, hogy a békesség és az egyetértés fiai legyünk, és így méltók legyünk arra,
hogy boldognak nevezzen minket szent Fiad!
Általa és vele legyen neked dicsőség és hatalom, a jóságos Szentlélekkel együtt!
ÉLETE
Kürillosz 315 körül született, feltehetőleg Jeruzsálemben, keresztény szülők gyermekeként. Ifjúságáról nem sokat tudunk, de katekéziseinek ékes nyelvezet kitűnő iskolai képzésre utal. Kora ifjúságától buzgón tanulmányozta a Szentírást. 343-ban Jeruzsálemben pappá szentelték. Hamarosan híre támadt ékesszólásának; böjti időben ő helyettesítette a püspököt a hitújoncok keresztelési előkészítésében.
350 táján, Maximosz püspök halála után a metropolita hozzájárulásával jeruzsálemi püspökké választották. Az ő püspöksége alatt akarta a hitehagyott Julianus császár újból felépíteni a jeruzsálemi templomot a kereszténység megszüntetése érdekében, de terve meghiúsult.
Cirill szinte egész életében az arianizmus ellen küzdött. 35 évi püspökségéből 16 évet töltött száműzetésben. A koncepciós per nem az arianizmus miatt küldte száműzetésbe, hanem a püspökség vagyonának tékozlása címén, ugyanis az éhínségben szenvedők ínségének enyhítésére adott el egy sor általa feleslegesnek ítélt holmit. 381-ben részt vett a II. konstantinápolyi zsinaton.
Hazatérése után elsőként azon visszásságokat kellett fölszámolnia, amelyek a szakadások és pártoskodások következtében támadtak Jeruzsálemben. Nisszai Szent Gergely 378-ban igen sötét leírást ad ezen évek Jeruzsáleméről: „Nincs itt egyetlen olyan gonosz bűn, amely nagy orcátlanul föl ne ütötte volna a fejét: perverziók, házasságtörés, rablás, bálványimádás, mérgezés, rágalmazás és gyilkosság, egyszóval a bűntettek minden fajtája elterjedt itt, és tartja magát nagy makacssággal.'' A város két táborra szakadt az ariánusok és ellenfeleik között. Cirillt támadták az ariánusokhoz fűződő kapcsolata miatt, jóllehet a konstantinápolyi zsinat megállapította a „nagyon tiszteletreméltó és jámbor” Cirill személyéről, hogy sokat harcolt az ariánusok ellen.
Mértéktartó és másokat mérsékletre vezető szellem volt. Mindennél fontosabb volt számára a keresztény szeretet törvénye és az egységre törekvés. Leginkább mint katekéta vált ismertté, huszonnégy katekézise révén, melyekben a katolikus hitigazságokról és a három beavató szentségről – a keresztségről, a bérmálásról és az Oltáriszentségről – tanít. Beszédeit hallgatói jegyezték le, így maradtak az utókorra. Maradandó jelentőségű katekéziseiben rendszerezte a katolikus hittételeket; erőteljes, konkrét és mindig a Szentíráson alapuló katekézist fogalmazott meg. Célja az volt, hogy a katekumenek a keresztség szentségének felvétele után hitüket még jobban elmélyítsék, és az életükkel tegyenek tanúságot, hogy Krisztus követői lettek. Oktatásának mottója a következő volt: „A keresztény Krisztus hordozója.” Tanítását kiegyensúlyozottság jellemzi: nem gyalázza a testet, a teremtés csodáját látja benne. Nyelvezetéből, gondolatvilágából derűlátás sugárzik, költői szárnyalás jellemzi.
386. március 18-án halt meg. 1893-ban XIII. Leó pápa egyháztanítóvá nyilvánította. Ünnepét már az V. században megülték, március 18-án; a római kalendáriumba 1882-ben vették át.
Forrás ~ Internet
