EVANGÉLIUM
Ekkor fölállt egy
törvénytudó, hogy próbára tegye, és így szólt: 'Mester! Mit tegyek, hogy
elnyerjem az örök életet?' Ő ezt válaszolta neki: 'Mi van írva a
törvényben? Hogyan olvasod?' Az így felelt: 'Szeresd Uradat, Istenedet
teljes szívedből és teljes lelkedből, minden erődből és egész elmédből
[MTörv 6,5]; felebarátodat pedig, mint önmagadat' [Lev 19,18]. Erre ő
így szólt: 'Helyesen feleltél! Tedd ezt, és élni fogsz.' De az igazolni
akarta magát, ezért megkérdezte Jézust: 'De ki az én felebarátom?' Jézus
akkor így kezdett beszélni: 'Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment, és
rablók kezébe került. Azok kifosztották, véresre verték, majd félholtan
otthagyták és eltávoztak. Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé;
látta, de továbbment. Hasonlóképpen egy levita is, amikor ahhoz a
helyhez ért és látta őt, elment mellette. Egy szamariainak is arra vitt
az útja. Odament, és amikor meglátta, megkönyörült rajta. Odalépett
hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte; azután föltette
teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta. Másnap elővett két
dénárt, odaadta a fogadósnak, és ezt mondta: 'Viseld gondját neki, és ha
többet költenél, amikor visszatérek, megadom neked.' 'Mit gondolsz, e
három közül melyik volt felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?'
Az így felelt: 'Az, aki irgalmasságot cselekedett vele.' Jézus erre azt
mondta neki: 'Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!' Lk 10,25-37
