NAGYBÖJT ~ NAGYPÉNTEK

'Istenünk, tekints házad népére, amelyért a mi Urunk, Jézus Krisztus vonakodás nélkül a bűnösök kezére adta magát, és vállalta a keresztre feszítés kínjait. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

'A szent húsvéti eseményben az Úr Krisztus megváltotta az embert, és tökéletes módon tisztelte Istent. Halálával legyőzte halálunkat, föltámadásával újjáteremtette az életet. Az Úr szenvedésének, halottaiból föltámadásának három napja ezért az egész egyházi év csúcspontja.' ~ Római misekönyv

Forrás ~ Internet

 NAPI EVANGÉLIUM IMÁJA

'Megfeszített Urunk, Jézus Krisztus! Igent mondtál a szenvedésre és igent mondtál a keresztre. Feláldoztad magadat a mi megváltásunk érdekében. Kereszthalálod által teljesen és visszavonhatatlanul átadtad magadat a mennyei Atyának, aki elfogadta áldozatodat. Jézus példájában felismerjük, hogy mindannyiunk hivatása az, hogy egészen Istennek adjuk, neki szenteljük életünket, mert ezzel mutatjuk meg engedelmességünket és így tudjuk viszonozni az ő szeretetét. Uram, kész vagyok meghalni veled, hogy feltámadhassak veled az örök életre.' Amen.

  'A mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze

Izajás könyve 52. fejezet 13.  - Izajás könyve 53. fejezet 1- 12.

Íme, sikert arat szolgám, magasra emelkedik, magasztos és igen fenséges lesz. Amint sokan megborzadtak tőle, hisz olyan torz volt, nem emberi a külseje, alakja nem hasonló az emberek fiaihoz, úgy ámulatba ejt majd sok nemzetet, királyok fogják be előtte szájukat, mert olyat látnak, amiről nem beszéltek nekik, és olyat vesznek észre, amiről nem hallottak. 'Ki hitt annak, amit hallottunk, és az Úr karja ki előtt nyilvánult meg? Úgy nőtt fel színe előtt, mint a hajtás, és mint a gyökér a szomjas földből; nem volt szép alakja, sem ékessége, hogy megnézzük őt, és nem volt olyan külseje, hogy kívánjuk őt. Megvetett volt, és utolsó az emberek között, fájdalmak férfia és betegség ismerője, aki elől elrejtettük arcunkat; megvetett volt, és nem becsültük őt. Pedig a mi betegségeinket ő viselte, és a mi fájdalmainkat ő hordozta; mi mégis megvertnek tekintettük, Istentől sújtottnak és megalázottnak. De őt a mi vétkeinkért szúrták át, a mi bűneinkért törték össze; a mi békességünkért érte fenyítés, és az ő sebe által gyógyultunk meg. Mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, mindenki a maga útjára tért; és az Úr őrá rakta mindnyájunk bűnét.' Megkínozták, és ő alázatos volt, nem nyitotta ki száját; mint a bárány, melyet leölésre visznek, és mint a juh, mely nyírói előtt elnémul, nem nyitotta ki száját. Sanyargatás és ítélet után vitték el; és sorsával ki törődik? Mert kivetették az élők földjéből, népem vétke miatt sújtották halálra. Istentelenek között adtak sírt neki, és gazdag mellett, amikor meghalt, bár nem követett el erőszakot, és nem volt álnokság a szájában. De az Úrnak úgy tetszett, hogy összetörje betegséggel. Ha odaadja engesztelő áldozatul életét, meglátja majd utódait, hosszúra nyújtja napjait; és az Úr tetszése az ő keze által teljesül. Lelkének gyötrelme után meglátja a világosságot, megelégedett lesz; tudásával szolgám igazzá tesz sokakat, és bűneiket ő hordozza. Ezért osztályrészül adok neki sokakat, és hatalmasokkal osztozik a zsákmányon, amiért halálra adta életét, és a bűnösök közé számították; pedig ő sokak vétkét viselte, és a bűnösökért közbenjár.

 30. ZSOLTÁR ~ 'Legyetek bátrak és erősítsétek meg szívetek, mindnyájan, akik az Úrban reménykedtek!'

A karvezetőnek. Zsoltár Dávidtól. Uram, tebenned remélek, soha meg ne szégyenüljek, igazságodban szabadíts meg engem! Hajtsd hozzám füledet, siess, szabadíts meg! Légy oltalmazó sziklám és megerősített házam, hogy megszabadíts engem! Mert erősségem és menedékem vagy, a te nevedért légy vezérem és viseld gondomat! Ments ki ebből a csapdából, amelyet ellenem titokban felállítottak, hiszen te vagy erősségem. Kezedbe ajánlom lelkemet, ments meg engem, Uram, igazság Istene! Gyűlölöd azokat, akik üres hiúságok után futnak, én azonban az Úrba vetem bizalmamat. Ujjongva örvendek irgalmasságodnak, hisz megláttad megalázottságomat, észrevetted ínségemet, és nem juttattál ellenség kezére, sőt tágas térre állítottad lábamat. Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongatnak engem, szemem, lelkem, testem a búsulástól elsenyved, mert fájdalomban enyészik el életem, és éveim siránkozásban. Az ínségtől ellankad erőm és remegnek csontjaim. Temérdek ellenségem miatt csúfsággá lettem, szomszédaim és ismerőseim nagyon félnek tőlem: akik meglátnak az utcán, elfutnak előlem. Mint a halott, feledésbe mentem a szívekben, mint összetört edény, olyanná lettem. Mert hallottam sokak szidalmazását, az iszonyatot mindenfelől; Amint egybegyűltek ellenem mindannyian, s azon tanakodtak, hogy elveszik életem. Én azonban benned bízom, Uram; Azt mondom: 'Te vagy az én Istenem! Sorsom a te kezedben van.' Ments meg ellenségeim kezéből s üldözőimtől. Ragyogtasd fel szolgád fölött arcodat, szabadíts meg irgalmasságodban. Uram, ne hagyd, hogy szégyen érjen, hisz segítségül hívlak téged. Érje szégyen a gonoszokat és némuljanak el az alvilágban; Némuljanak el az álnok ajkak, melyek az igaz ellen gonoszat szólnak, kevélyen és megvetéssel. Uram, milyen bőséges a te édességed, amelyet elrejtettél a téged félők számára, amelyet a benned bízóknak juttatsz az emberek fiai előtt! Elrejted őket arcod rejtekében az emberek háborgatása elől; Megoltalmazod őket hajlékodban a perlekedő nyelvektől. Áldott az Úr, mert csodásan megmutatta irgalmát nekem a megerősített városban! Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: 'Elvetettél szemed elől engem!' Te azonban meghallgattad könyörgésem szavát, amikor kiáltottam hozzád. Szeressétek az Urat, szentjei mind, mert az Úr megőrzi a hűségest, de bőségesen megfizet a kevélyen cselekvőknek. 'Legyetek bátrak és erősítsétek meg szívetek, mindnyájan, akik az Úrban reménykedtek!'

'Nem veszendő ezüstön vagy aranyon szabadultatok meg, hanem Krisztusnak, az egészen tiszta Báránynak a drága vére árán. Az ő réven van szabad utunk az egy Lélekben az Atyához.'

Péter Apostol I. levele 1. rész 18-19.

'Bár a mi betegségeinket viselte, és a mi fájdalmaink nehezedtek rá, mégis Istentől megvertnek néztük, olyannak, akire lesújtott az Isten, és akit megalázott. Igen, a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze; a mi békességünkért érte utol a büntetés, az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást.'

Izajás 53. fejezet 4-5.

 'Megvetett volt, utolsó az emberek között, a fájdalmak férfia, aki tudta, mi a szenvedés; olyan, aki elől iszonyattal eltakarjuk arcunkat, megvetett, akit bizony nem becsültünk sokra'

Izajás könyve 53. fejezet 3.

'Krisztus engedelmes lett értünk a halálig, mégpedig a kereszthalálig.'

Pál apostol levele a filippiekhez 2. fejezet.

'Mivel tehát olyan kiváló főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, tartsunk ki a hitvallás mellett. Mert nem olyan főpapunk van, aki nem tud részvéttel lenni gyöngeségeink iránt, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, a bűnt kivéve. Járuljunk ezért bizalommal a kegyelem trónja elé, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk az alkalmas időben való segítségre.'

Zsidókhoz írt levél 4. rész 14-16.

'Ő, testi mivoltának napjaiban imáit és könyörgéseit nagy kiáltással és könnyhullatással bemutatta annak, aki megszabadíthatta őt a haláltól; és meghallgatást is nyert hódolatáért. Bár Isten Fia volt, engedelmességet tanult abból, amit elszenvedett; és amikor eljutott a beteljesedéshez, örök üdvösség forrása lett mindazoknak, akik engedelmeskednek neki.'

Zsidókhoz írt levél 5. rész 7-9.

REGGELI FOHÁSZ

'Urunk és Mesterünk, aki engedelmes lettél értünk mindhalálig,

taníts, hogy mindig engedelmeskedjünk a mennyei Atya akaratának!

Urunk, könyörülj rajtunk!

Jézus, édes Üdvözítőnk, aki feláldoztad életedet testvéreidért, mert szeretted őket, add, hogy mi is ugyanígy szeressük egymást!

Urunk, könyörülj rajtunk!' Amen.

 ESTI FOHÁSZ

'Emlékezzünk szeretettel a mi Urunk, Jézus Krisztus halálára,

amely életet hozott a világnak. Kérjük mennyei Atyánkat:

Fiad haláláért hallgass meg, Urunk!

Világosítsd meg fényeddel azokat, akik még nem hisznek Krisztusban!

Fiad haláláért hallgass meg, Urunk!

A teremtett dolgokban mutasd meg jóságod jeleit azoknak is, akik nem ismernek téged! 

Fiad haláláért hallgass meg, Urunk!' Amen.

 NAPZÁRÓ FOHÁSZ

'Te védj meg, Istenünk, ha virrasztunk, s ha alszunk, őrizd álmunkat: hadd legyünk Krisztussal ébren, s elnyugodjunk biztonságban, békén. A nyugodalmas éjszakát és a jó halál kegyelmét adja meg nekünk a mindenható Isten! ' Amen.

 NAGYPÉNTEKI HIMNUSZ

Akit a halálból haláloddal éltetsz,

mentsd meg, Uram, mentsd meg nemes teremtményed!

Akit megjelöltél orcád szent fényével,

ne engedd, hogy vesszen sátánkelepcével!

Akiket fogságból te tettél raboddá,

oldozd fel a bűntől, szabadítsd szabaddá!

Kik saját vérednél többet értek neked,

veled lehessenek, téged dicsérjenek! Amen.

 NAGYPÉNTEKI  HIMNUSZ

Kereszted által kérlelünk,

adj, Jézus, boldog életet,

hisz felszegezve ott e fán

bűntől váltottad népedet.

Új törvényt hoztál, új időt,

eltűnt a régi vádlevél;

megnyílt az ősbűn börtöne,

szabadságunk így visszatért.

Atyával, Lélekkel neked,

Jézus, dicsőség, tisztelet,

mit szent kereszted meghozott:

a győzelmet velünk megoszd. Amen.

Forrás ~ Internet

 JÉZUS SZENVEDÉSTÖRTÉNETE ~ NAGYPÉNTEK

JÉZUS ELFOGÁSA

Azután, hogy ezeket mondta, Jézus kiment tanítványaival a Kidron-patakon túlra. Ott volt egy kert. Odament tanítványaival. Ezt a helyet Júdás is ismerte, aki elárulta, mert Jézus gyakran járt ide tanítványaival. Júdás kapott egy csapat katonát, és a főpapoktól és a farizeusoktól pedig szolgákat, és kiment velük, lámpákkal, fáklyákkal és fegyverekkel fölszerelve. Jézus tudta, mi vár rá. Eléjük ment hát, és megszólította őket: 'Kit kerestek?' 'A názáreti Jézust' - felelték. Jézus megmondta nekik: 'Én vagyok.' Júdás is ott volt köztük, aki elárulta. Amikor azt mondta: 'Én vagyok', meghátráltak, és a földre rogytak. Jézus ezért újra megkérdezte: 'Kit kerestek?' 'A názáreti Jézust” - felelték. Erre Jézus így folytatta: 'Mondtam, hogy én vagyok. De ha engem kerestek, ezeket engedjétek el.' Így beteljesedett, amit mondott: 'Senkit sem vesztettem el azok közül, akiket nekem adtál.' Simon Péternél volt egy kard. Kirántotta, a főpap szolgájára sújtott, s levágta a jobb fülét. A szolgát Malkusnak hívták. Jézus rászólt Péterre: 'Tedd hüvelyedbe kardodat! Ne ürítsem ki a kelyhet, amelyet az Atya adott nekem?'

János evangéliuma 18. fejezet 1-11.

 JÉZUS ANNÁS ÉS KAJAFÁS ELŐTT

'A csapat és parancsnoka, valamint a zsidó szolgák elfogták Jézust és megkötözték. Először Annáshoz vitték, Kaifás apósához. Abban az esztendőben Kaifás volt a főpap, adta azt a tanácsot a zsidóknak, hogy 'jobb, ha egy ember hal meg a népért.' Simon Péter és egy másik tanítvány követte Jézust. Mivel ez a másik tanítvány ismerőse volt a főpapnak, bejutott Jézussal a főpap udvarára, Péter azonban kint maradt a kapunál. A másik tanítvány, aki ismerőse volt a főpapnak, kijött és szólt a kapuban őrködő lánynak, és bevitte Pétert. A kapunál őrködő szolgáló megkérdezte: 'Nem ennek az embernek a tanítványai közül való vagy?' 'Nem vagyok' - felelte. A szolgák és a poroszlók tüzet raktak és melegedtek, mert hideg volt. Péter is odaállt közéjük melegedni. A főpap a tanítványai és a tanítása felől faggatta Jézust. Jézus ezt felelte neki: 'Nyíltan beszéltem, mindenki füle hallatára. Mindig a zsinagógákban és a templomban tanítottam, ahova minden zsidónak bejárása van. Titokban nem mondtam semmit. Mit kérdezel engem? Kérdezd azokat, akik hallották, amit mondtam. Ők tudják, mit tanítottam.' E szavakra az egyik poroszló arcul ütötte Jézust ezt mondva: 'Így felelsz-e a főpapnak?' Jézus csak ennyit mondott: 'Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat. Ha meg jól, akkor miért ütsz?' Ekkor Annás megkötözve elküldte Kaifás főpaphoz. Simon Péter még mindig ott állt és melegedett. Újra megkérdezték tőle: 'Nem ennek az embernek a tanítványai közül való vagy?' De tagadta: 'Nem vagyok.' A főpap egyik szolgája, aki rokona volt annak, akinek Péter levágta a fülét, megjegyezte: 'De hisz ott láttalak vele a kertben.' Péter ismét tagadta. Erre nyomban megszólalt a kakas.

János evangéliuma 18. fejezet 12-27.

 JÉZUS PILÁTUS ELŐTT

Kaifástól a helytartóságra vitték Jézust. Kora reggel volt. A zsidók nem mentek be a helytartóságra, nehogy tisztátalanná váljanak, s elkölthessék a húsvéti bárányt. Ezért Pilátus jött ki hozzájuk, és megkérdezte tőlük: 'Mivel vádoljátok ezt az embert?' 'Ha nem volna gonosztevő - felelték -, nem hoztuk volna eléd.' Pilátus szabadkozott: 'Vigyétek vissza és ítélkezzetek fölötte saját törvényetek szerint!' De a zsidók nem tágítottak: 'Nekünk senkit sem szabad megölnünk.' Így beteljesedett, amit Jézus mondott, amikor megjövendölte, milyen halállal hal meg. Pilátus visszament a helytartóságra, maga elé hívatta Jézust, és megkérdezte tőle: 'Te vagy a zsidók királya?' Jézus ezt felelte: 'Magadtól mondod ezt vagy mások mondták neked rólam?' 'Hát zsidó vagyok én? -  tört ki Pilátus. - Saját néped és a főpapok adtak kezemre. Mit tettél?' Jézus így válaszolt: 'Az én országom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna országom, harcra kelnének szolgáim, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innen való.' Pilátus közbeszólt: 'Tehát király vagy?' 'Te mondod, hogy király vagyok - mondta Jézus. - Arra születtem, s azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, hallgat szavamra.' Pilátus ezt mondta: 'Mi az igazság?' E szavakkal újra kiment a zsidókhoz, és kijelentette: 'Én nem találom semmiben bűnösnek. 'De az a szokás nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak. Akarjátok, hogy szabadon bocsássam a zsidók királyát?' Erre újra kiabálni kezdtek: 'Ne őt, hanem Barabást!' Barabás rabló volt.

János evangéliuma 18. fejezet 28-40.

 Erre Pilátus előhozatta Jézust és megostoroztatta. A katonák töviskoszorút fontak, a fejére tették, és bíborszínű köntöst adtak rá. Aztán elé járultak, és így gúnyolták: 'Üdvözlégy, zsidók királya!' Majd arcul ütötték. Pilátus ismét kiment, és így szólt hozzájuk: 'Nézzétek, elétek vezetem. Értsétek meg: nem találom semmiben sem bűnösnek.' Jézus töviskoronával, bíborpalástban jött ki. Pilátus rámutatott: 'Íme, az ember!' Mihelyt meglátták, a zsidók és a szolgák elkezdtek kiabálni: 'Keresztre vele, keresztre vele!' Pilátus ismét szabadkozott: 'Vigyétek el és feszítsétek meg ti! Én nem találom bűnösnek.' De a zsidók nem tágítottak: 'Nekünk törvényünk van, s e törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát!' Ennek hallatára Pilátus még jobban megijedt. Visszament a helytartóságra, és újra megkérdezte Jézustól: 'Honnan való vagy?' Jézus nem válaszolt neki. Pilátus kérdőre vonta: 'Nekem nem felelsz? Hát nem tudod, hogy hatalmam van rá, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy keresztre feszíttesselek?” Jézus csak ennyit mondott: 'Nem volna fölöttem hatalmad, ha onnan felülről nem kaptad volna. Ezért annak, aki a kezedre adott, nagyobb a bűne.'

János evangéliuma 19. fejezet 1-11.

JÉZUS HALÁLRA ÍTÉLÉSE

'Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa. A zsidók azonban ordítottak és fenyegetőztek: 'Ha elbocsátod, nem vagy a császár barátja! Mert aki királlyá teszi magát, ellene szegül a császárnak!' E szavak hallatára Pilátus kivezettette Jézust. Elfoglalta a bírói széket a köves udvaron, amelyet héberül Gabbatának hívnak. Húsvét előkészületi napja volt, a hatodik óra körül járt. Így szólt a zsidókhoz: 'Nézzétek, a királyotok!' De újra elkezdtek ordítani: 'Halál rá! Halál rá, keresztre vele!' Pilátus megkérdezte: 'Keresztre feszíttessem a királyotokat?' De a főpapok tiltakoztak: 'Nincs királyunk, csak császárunk!' Erre kiszolgáltatta nekik, hogy feszítsék keresztre.'

János evangéliuma 19. fejezet 12-16.

A KERESZTRE FESZÍTÉS ~ EZZEL ÁTVETTÉK JÉZUST

Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen. Pilátus feliratot is készíttetett, és a keresztfára erősíttette. Ez volt a felirat: 'A názáreti Jézus, a zsidók királya!' A feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol fölfeszítették Jézust, közel volt a városhoz; héberül, latinul és görögül volt írva. A zsidó főpapok azért kérték Pilátust: 'Ne azt írd, hogy a zsidók királya, hanem azt, hogy azt mondta magáról: a zsidók királya vagyok.'

De Pilátus azt felelte: 'Amit írtam, azt megírtam!'

János evangéliuma 19. fejezet 17-22.

SORSOT VETNEK JÉZUS RUHÁJÁRA

'Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve. Ezért megegyeztek egymás közt: 'Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen.' Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek.'

János evangéliuma 19. fejezet 23-24.

JÉZUS ANYJA

'Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: 'Asszony, nézd, a fiad!' Aztán a tanítványhoz fordult: 'Nézd, az anyád!' Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.'

János evangéliuma 19. fejezet 25-27.

JÉZUS HALÁLA

'Jézus tudta, hogy már minden beteljesedett. De hogy egészen beteljesedjék az Írás, megszólalt: 'Szomjazom!' Volt ott egy ecettel teli edény. Belemártottak egy szivacsot, izsópra tűzték és a szájához emelték. Amint Jézus megízlelte az ecetet, így szólt: 'Beteljesedett!' Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét.

János evangéliuma 19. fejezet 28-30.

MEGNYITJÁK JÉZUS OLDALÁT

Az előkészület napja volt. A zsidók arra kérték Pilátust, töresse meg a keresztre feszítettek lábszárát és vetesse le őket a keresztről, nehogy szombaton is a kereszten maradjanak a holttestek, az a szombat ugyanis nagy ünnep volt. El is mentek a katonák, és megtörték a lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit vele együtt fölfeszítettek. Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már meghalt. Ezért nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona oldalába döfte a lándzsáját. Nyomban vér és víz folyt belőle. Aki látta, az tett róla tanúságot és igaz a tanúsága. Tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek. Mert ez azért történt, hogy beteljesedjék az Írás: 'Csontját ne törjétek!' Vagy egy másik helyen: 'Föltekintenek arra, akit keresztülszúrtak.'

János evangéliuma 19. 31-37.

JÉZUS TEMETÉSE

'Arimateai József, aki Jézus tanítványa volt – bár a zsidóktól való félelmében csak titokban –, arra kérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte. Így elment és levette a testet. Nikodémus is elment, aki annak idején éjszaka kereste föl Jézust, s vitt mintegy 100 font mirha­ és aloékeveréket. Fogták Jézus testét és a fűszerekkel együtt gyolcsba göngyölték. Így szoktak a zsidók temetni. Azon a helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, s a kertben egy új sírbolt, ahova még nem temettek senkit. Mivel a sír közel volt, a zsidók készületi napja miatt ide temették Jézust.'

János evangéliuma 19. 38-42.