AZ ÚT SZÉLÉN ÁLL EGY SZOBOR

Az útszélén áll egy szobor

Szűz Mária szobra

Odamegyek alkonyatkor

Lehajlok a porba.

Bűneimnek terhe alatt

 Összecsuklik térdem:

Imádkozzál bűnösökét

Imádkozzál értem.

 Megvallom a bűneimet,

lerogyok a földre

Ó ne engedj Szűz Mária

elvesznem örökre.

Szánj meg engem édesanyám

szent kezed nyújtsd felém

Szobrod előtt megfogadom,

hű leszek örökké.

 Elcsendesül a föld zaja

nyugodtabb a lélek,

elköszönök Máriától,

de még visszatérek.

 Mosoly ül a szobor arcán

mintha boldog lenne,

 Mária nem hagy el senkit,

aki bízik benne.

Reményt öntött a szívembe

Mária mosolya, tudom engem is

meghallgat és nem hagy el soha.

Velem lesz majd, ha szememre

 visszaszáll az álom,

és akkor is, ha majd egyszer

örökre lezárom .

Forrás ~ Internet