ISTENNEK FIA, AZ ÉLET FEJEDELME
Örvendezve kérjük Krisztus Urunkat, az Élet Kenyerét, aki igéje és teste asztalának vendégeit feltámasztja majd az utolsó napon:
Urunk, tölts el minket békével és örömmel!
Istennek Fia, aki a halálból feltámadtál, és az élet fejedelme vagy,
áldj meg és szentelj meg minket és minden embertestvéredet!
Urunk, tölts el minket békével és örömmel!
Te, aki a benned hívőket békével és örömmel ajándékozod meg,
add, hogy a világosság fiaiként éljünk, és győzelmednek örvendezzünk!
Urunk, tölts el minket békével és örömmel!
Gyarapítsd a földi élet útján zarándokló Egyházad hitét,
hogy feltámadásodról tanúságot tegyen a világban!
Urunk, tölts el minket békével és örömmel!
Te, aki sok szenvedés után beléptél Atyád dicsőségébe,
fordítsd örömre a szomorkodók bánatát!
Urunk, tölts el minket békével és örömmel! Amen.
Forrás ~ Internet
ÖRÖKKÖN ÉLŐ KRISZTUS
Krisztus feltámadt, legyőzte a halált, és megújította az életet. Kérjük állhatatosan:
Örökkön élő Krisztus, hallgass meg minket!
Te vagy az a kő, amelyet elvetettek az építők, de mégis szegletkővé lettél, építs be minket, mint élő köveket, Egyházadba!
Örökkön élő Krisztus, hallgass meg minket!
Te vagy a hűséges és igaz tanú, aki elsőként támadtál fel a halottak közül, engedd Egyházadnak, hogy szüntelenül tanúskodjék rólad!
Örökkön élő Krisztus, hallgass meg minket!
Te isteni Jegyese vagy Egyházadnak, amely átszúrt oldaladból született, tégy minket ennek a titokzatos életkapcsolatnak tanúivá!
Örökkön élő Krisztus, hallgass meg minket!
Te vagy a kezdet és a vég, te meghaltál, és élsz,
tartsd meg a megkeresztelteket mindhalálig hűségben, hogy elnyerjék a megérdemelt koronát!
Örökkön élő Krisztus, hallgass meg minket!
Isten szent városának te vagy világító fénye,
töltsd el fényeddel meghalt testvéreinket, hogy uralkodhassanak mindörökre!
Örökkön élő Krisztus, hallgass meg minket! Amen.
Forrás ~ Internet
'Senki közülünk nem él önmagának, és senki nem hal meg önmagának. Míg élünk, Istennek élünk, s ha meghalunk, Istennek halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk. Krisztus ugyanis azért halt meg és támadt fel, hogy halottnak, élőnek Ura legyen.'
Rómaiaknak írt levél 14. fejezet 7-9.
Óvás a botránkozástól.
1Karoljátok fel a hitben gyengét, anélkül, hogy felfogását elítélnétek. 2Némelyik azt hiszi, hogy mindenfélét ehet, az aggályos azonban csak zöldségfélével táplálkozik. 3Aki eszik, ne nézze le azt, aki nem eszik. Aki meg nem eszik, ne ítélje el azt, aki eszik. Hiszen Isten azért a magáénak tekinti. 4Ki vagy te, hogy más szolgája fölött bíráskodol? Saját ura előtt áll, vagy bukik. De állni fog, mert elég hatalmas az Isten, hogy fenntartsa. 5Van, aki különbséget tesz a napok között, a másik meg minden napot jónak tart. Kövesse mindegyik a meggyőződését. 6Aki tekintettel van a napokra, az Úrért teszi, aki meg eszik, az Úrra való tekintettel eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki viszont nem eszik, az Úrra való tekintettel nem eszik, és ő is hálát ad az Istennek. 7Senki közülünk nem él önmagának, és senki nem hal meg önmagának. 8Míg élünk, Istennek élünk, s ha meghalunk, Istennek halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk. 9Krisztus ugyanis azért halt meg és támadt fel, hogy halottnak, élőnek ura legyen. 10Miért ítéled el tehát testvéredet vagy miért nézed le embertársadat? Hiszen mindnyájan Isten ítélőszéke elé jutunk. 11Ezt mondja az Írás: Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr –, előttem meghajlik minden térd, s minden nyelv magasztalja az Istent. 12Tehát mindegyikünk magáról ad számot Istennek. 13Ezért többé ne ítélkezzünk egymás fölött, inkább legyetek azon, hogy a testvér miattatok ne ütközzék meg s ne botránkozzék. 14Tudom, s meg vagyok róla győződve Urunk Jézusban, hogy magától semmi sem tisztátalan, csak annak, aki tisztátalannak tartja. 15De ha testvéred elszomorodik az ételed miatt, nem jársz el a szeretet szellemében. Ne okozd ételeddel annak vesztét, akiért Krisztus meghalt. 16Ne engedjétek tehát ócsárolni szabadságotokat. 17Hiszen az Isten országa nem eszem-iszom, hanem igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben. 18Aki így szolgál Krisztusnak, az kedves Isten előtt, és rokonszenves az embereknek. 19Ezért arra törekedjünk, ami a békességre és kölcsönös épülésünkre szolgál. 20Étel miatt ne rontsd le Isten művét. Minden tiszta ugyan, de ártalmára lesz annak az embernek, aki botrányt okozva eszik. 21Jobb, ha nem eszel húst, nem iszol bort, és egyebet sem teszel, ami miatt testvéred megütközik, megbotránkozik vagy meginog. 22Meggyőződésedet tartsd meg magadnak Isten előtt. Boldog az, akinek nem kell visszavonnia, amit helyesnek tart. 23Akinek azonban kétsége támad, és mégis eszik, ítéletet von magára, mert nem járt el jóhiszeműen. Ami nem meggyőződésből fakad, az mind bűn.
'Ha Istent Fia halála kiengesztelte akkor, amikor még ellenségek voltunk, most, hogy kibékültünk vele, az ő életébe beoltódva még könnyebben megszabadulunk. Sőt ezen felül még dicsekszünk is az Istenben Urunk, Jézus Krisztus által, aki megszerezte nekünk a kiengesztelődést.'
Rómaiaknak írt levél 5. fejezet 10-11.
Békesség Istennel.
1Mivel tehát a hit révén megigazultunk, békében élünk az Istennel, Urunk, Jézus Krisztus által. 2Általa jutottunk hozzá a hitben a kegyelemhez, amelyben élünk, és dicsekszünk a reménységgel, hogy az isteni dicsőség részesei lehetünk. 3De nemcsak ezzel, hanem még szenvedéseinkkel is dicsekszünk, mert tudjuk, hogy a szenvedésből türelem fakad, 4a türelemből kipróbált erény, a kipróbált erényből reménység. 5A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete. 6Amikor még erőtlenek voltunk, Krisztus éppen akkor meghalt a bűnösökért, 7noha az igazért is alig hal meg valaki, legföljebb jó emberért vállalják a halált. 8Isten azonban azzal tesz tanúságot irántunk való szeretetéről, hogy Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk. 9Most, hogy vére árán igazzá váltunk, még sokkal inkább megment bennünket haragjától. 10Mert ha Istent Fia halála kiengesztelte akkor, amikor még ellenségek voltunk, most, hogy kibékültünk vele, annál inkább megmenekülünk az ő életében. 11Sőt ezenfelül még dicsekszünk is az Istenben Urunk, Jézus Krisztus által, aki megszerezte nekünk a kiengesztelődést.
'Ahol azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem'
Rómaiaknak írt levél 5. fejezet 20b.
A bűn és a kegyelem szembeállítása.
12Amint tehát egy ember által lépett a világba a bűn, majd a bűn folyományaként a halál, és így a halál minden embernek osztályrésze lett, mert mindnyájan vétkeztek… 13Bűn volt a világon azelőtt is, hogy a törvény adatott, de a bűn, ha nincs törvény, nem számít bűnnek. 14Mindamellett a halál Ádámtól Mózesig úrrá lett azokon is, akik nem vétkeztek a törvényt megszegve, mint Ádám, aki az Eljövendőnek előképe. 15A kegyelemmel azonban nem úgy áll a dolog, mint a bukással. Mert ha egynek bukása miatt sokan meghaltak, Isten kegyelme, s az egy embernek, Jézus Krisztusnak irgalmából nyert ajándék még inkább kiárad sokakra. 16A kegyelemmel tehát másképpen van, mint az egy ember bűnével. Az ítélet ugyanis egynek bűnéért rótt ki büntetést, a kegyelem pedig sok vétekből megigazulásra vezet. 17Mert ha egynek bűnbeesése következtében egy miatt uralomra jutott a halál, mennyivel inkább uralkodnak az egy Jézus Krisztus által az életben azok, akik a kegyelem és megigazulás bőséges ajándékát kapják. 18Amint tehát egynek vétke minden emberre kárhozatot hozott, ugyanúgy egynek üdvösséget szerző tette minden emberre kiárasztotta az életet adó megigazulást. 19Ahogy egy embernek engedetlensége miatt sokan bűnössé váltak, egynek engedelmességéért sokan meg is igazultak. 20Közben azonban belépett a törvény, hogy vele szaporodjék a bukás. Ahol azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem, 21hogy amint a halálban uralkodott a bűn, úgy uralkodjék az örök életre szóló megigazulás által a kegyelem is, Urunk, Jézus Krisztus által.
'Krisztus szeretete sürget minket, hiszen arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ha egy mindenkiért meghalt, akkor mindenki meghalt. És ő azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.'
Korintusiaknak írt II. levél 5. fejezet 14-15.
