A Galatáknak írt levél

Címzés és személyes kapcsolat.

¹Pál, aki nem emberektől, nem is ember által, hanem Jézus Krisztus, és az őt a halálából föltámasztó Atyaisten által apostol, ²és minden itteni testvér Galácia egyházainak: ³Kegyelem és békesség nektek Atyánktól, az Istentől és Urunktól, Jézus Krisztustól, ⁴aki odaadta magát bűneinkért, hogy kiragadjon minket ebből a jelen gonosz világból, Istenünk és Atyánk rendelése szerint. ⁵Övé legyen a dicsőség örökkön-örökké! Ámen. ⁶Csodálkozom, hogy attól, aki meghívott titeket Krisztus kegyelmére, ilyen hamar átpártoltatok egy más evangéliumhoz, ⁷jóllehet nincs más; legföljebb néhány ember akad, aki megzavar titeket, és igyekszik elferdíteni Krisztus evangéliumát. ⁸De ha akár mi, akár egy mennyei angyal más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit mi hirdettünk: átkozott legyen! ⁹Amint már kijelentettük, most újra megismételjük: Ha valaki más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit tőlünk hallottatok: átkozott legyen! ¹⁰Az emberek kedvét keresem ezzel vagy az Istenét? Talán embereknek akarok tetszeni? Ha még emberek tetszését keresném, nem volnék Krisztus szolgája.

I. AZ APOSTOL SZEMÉLYE KÖRÜLI VITÁK

Apostoli meghívása.

¹¹Biztosítalak benneteket, testvérek, hogy az általam hirdetett evangélium nem embertől való. ¹²Hiszen nem embertől kaptam vagy tanultam, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából. ¹³Hallhattátok már, hogy azelőtt, még mint zsidó, milyen magatartást tanúsítottam: könyörtelenül üldöztem az Isten egyházát és a romlására törtem. ¹⁴A zsidó vallásosságban számos fajtámbeli kortársamat felülmúltam, mert fölöttébb buzgó követője voltam atyáim hagyományainak. ¹⁵De amikor úgy tetszett annak, aki már születésemtől fogva kiválasztott és kegyelmével meghívott, ¹⁶hogy kinyilatkoztassa bennem Fiát, hogy hirdessem a pogányoknak; nem hallgattam a testre és a vérre, ¹⁷és Jeruzsálembe sem mentem föl apostolelődeimhez, hanem elmentem Arábiába, majd ismét visszatértem Damaszkuszba. ¹⁸Három év múltán azután fölmentem Jeruzsálembe, hogy megismerkedjem Péterrel, s nála maradtam tizenöt napig. ¹⁹Más apostolt nem is láttam, csak Jakabot, az Úr testvérét. ²⁰Amit itt írok, Isten előtt mondom, nem hazugság. ²¹Azután elmentem Szíria és Kilikia tartományba. ²²Júdea Krisztusban hívő egyházai tehát személyesen nem ismertek meg. ²³Csak hallomásból tudták rólam: Aki valamikor üldözött bennünket, most hirdeti a hitet, amelynek azelőtt a romlására tört. ²⁴És magasztalták értem az Istent!

 Galatáknak írt levél 1. fejezet

Tanítása megegyezik Péterével és az apostolokéval.

¹Tizennégy évvel később Barnabás kíséretében ismét fölmentem Jeruzsálembe, s Tituszt is magammal vittem. ²Kinyilatkoztatástól indíttatva mentem oda, s megbeszéltem velük, a tekintélyesekkel külön is, az evangéliumot, amelyet a pogányok között hirdetek, nehogy hiába fáradozzam, s addigi fáradozásom is hiábavaló legyen. ³Ők még kísérőmet, Tituszt sem kényszerítették körülmetélkedésre, jóllehet görög volt, a betolakodott hamis testvérek ellenére sem, ⁴akik azért tolakodtak be közénk, hogy kifürkésszék Krisztus Jézusban való szabadságunkat, és szolgaságba taszítsanak bennünket. ⁵Ezeknek egy pillanatra sem tettünk engedményt, hogy az evangéliumot tisztán megőrizzük számotokra. ⁶Azok, akiknek tekintélyük volt – hogy azelőtt milyenek voltak, nekem mindegy, az Isten nem nézi a személyt –, a tekintély birtokosai semmire sem köteleztek. ⁷Ellenkezőleg: elismerték, hogy én éppúgy megbízatást kaptam az evangélium hirdetésére a körülmetéletlenek, mint ahogy Péter a körülmetéltek körében. ⁸Aki ugyanis Péternek erőt adott a körülmetéltek közötti apostolkodásra, velem is együtt munkálkodott a pogányok között. ⁹Amikor Jakab, Kéfás és János, akiket oszlopoknak tekintettek, fölismerték az osztályrészemül jutott kegyelmet, az egyetértés jeléül kezüket nyújtották nekem és Barnabásnak: Mi apostolkodjunk a pogányok, ők meg a körülmetéltek körében. ¹⁰Csak legyen gondunk a szegényekre, ennek viszont igyekeztem is eleget tenni. ¹¹Amikor azonban Péter Antióchiába érkezett, szembeszálltam vele, mert okot adott rá. ¹²Mielőtt ugyanis néhányan átjöttek volna Jakabtól, együtt étkezett a pogányokkal, azután azonban, hogy ezek megjelentek, visszahúzódott és különvált tőlük, mert félt a körülmetéltektől. ¹³Az ingadozásban a többi zsidó is követte, sőt még Barnabást is belesodorták a kétszínűségbe. ¹⁴Amikor tehát láttam, hogy viselkedésük nem egyezik az evangélium tanításával, mindnyájuk előtt megmondtam Péternek: Ha te zsidó létedre pogány módon, és nem zsidó szokás szerint élsz, hogyan kényszerítheted a pogányokat, hogy zsidó szokásokat kövessenek? ¹⁵Mi születésünknél fogva zsidók vagyunk, nem bűnös pogányok. ¹⁶Tudjuk azonban, hogy az embert nem a törvény szerinti tettek teszik igazzá, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit. Ezért elfogadtuk Jézus Krisztus hitét, hogy a Krisztusba vetett hitben váljunk igazzá: nem mert tetteink megfelelnek a törvénynek, hisz a törvény szerinti tettek senkit sem tesznek igazzá. ¹⁷Ha azonban mi azáltal, hogy Krisztusban keressük az igazzá válást, bűnössé válnánk, akkor vajon Krisztus nem a bűnt mozdítaná-e elő? Semmi esetre sem. ¹⁸Ha ugyanis újra fölépítem azt, amit leromboltam, törvényszegőnek bizonyulok. ¹⁹Hiszen a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy az Istennek éljek, mert Krisztussal engem is keresztre feszítettek. ²⁰Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem. Minthogy azonban most még testben élek, Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem és feláldozta magát értem. ²¹Nem vetem el az Isten kegyelmét. Mert ha a törvény útján igazzá válhat az ember, Krisztus hiába halt meg. 

 Galatáknak írt levél 2. fejezet

II. AZ ÍRÁSOK TANÚSÁGA

A megigazulás a hitből fakad.

¹Ti ostoba galaták! Ki babonázott meg benneteket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak, amikor szinte a szemetek elé állítottuk a megfeszített Jézus Krisztust? ²Csak azt szeretném tudni tőletek, hogy a törvény szerinti tettek által kaptátok-e a Lelket, vagy úgy, hogy a hitet elfogadtátok? ³Ennyire értelmetlenek vagytok, hogy amit Lélekben kezdtetek, most testben akarjátok bevégezni? ⁴Hiába éltétek át mindezeket? Ha így volna, akkor csakugyan hiába! ⁵Aki tehát a Lelket adja nektek, és csodákat művel köztetek, törvény szerinti tetteket hajt végre, vagy a hitet fogadja el? ⁶Ugyanaz történik, mint Ábrahám esetében: „Hitt Istennek, és ez megigazulására szolgált.” ⁷Értsétek meg jól: Aki a hitből él, az Ábrahám fia. ⁸Mivel az Írás előre látta, hogy Isten a hittel teszi megigazulttá a pogányokat, előre hirdette Ábrahámnak: „Benned nyer áldást minden nép.” ⁹Eszerint akik hisznek, áldásban részesülnek a hívő Ábrahámmal. ¹⁰Azokat viszont, akik a törvény szerinti tetteikre támaszkodnak, átok sújtja. Az Írás ugyanis ezt mondja: „Átkozott mind, aki nem tartja meg hűségesen, ami a törvényben van.” ¹¹Ebből nyilvánvaló, hogy a törvény útján senki nem válik az Isten előtt igazzá, mert „az igaz a hitből él”. ¹²A törvény azonban nem a hitből származik, hanem: „Aki teljesíti, élni fog.” ¹³Krisztus megváltott minket a törvény átkától, amikor átokká lett értünk. Hiszen az Írás szerint: „Átkozott mind, aki a fán függ.” ¹⁴Így szállt az Ábrahámnak szóló áldás Krisztus Jézus által a pogányokra, hogy a hitben elnyerjük a Lélek ígéretét. ¹⁵Testvérek, emberi szokásra hivatkozom. Az ember jogerős végrendeletét senki sem érvénytelenítheti, nem másíthatja meg. ¹⁶Nos, az ígéret Ábrahámnak és leszármazottjának szólt. Nem azt mondja (az Írás): „és leszármazottainak”, mintha sokaknak szólna, hanem csak egynek: „leszármazott”, s ez Krisztus. ¹⁷Ezzel azt akarom mondani, hogy az Istentől korábban jogerőre emelt végrendeletet a négyszázharminc esztendővel később adott törvény nem érvényteleníti, az ígéret tehát nem vesztheti el hatályát. ¹⁸Ha ugyanis a törvényből folyna az örökség, akkor nem lehetne az ígéret folyománya. Ám Ábrahámot ígérete alapján ajándékozta meg az Isten.

A törvény rendeltetése.

¹⁹Mire való tehát a törvény? A törvényszegések miatt kaptuk, míg el nem jön a leszármazott, akinek az ígéret szólt. Angyalok által lett érvényes, közvetítő révén. ²⁰Egynek azonban nem kell közvetítő, az Isten pedig egy. ²¹Ellentétben áll tehát a törvény Isten ígéretével? Egyáltalán nem. Ha a törvénynek lett volna éltető ereje, akkor valóban a törvényből fakadna az igazságosság. ²²De az Írás mindent bűnösnek nyilvánított, hogy a hívők a Jézus Krisztusba vetett hit folyományaként részesüljenek az ígéretben. ²³Mielőtt a hit elérkezett, a törvény fogott össze és őrzött meg minket a hitnek, amelynek kinyilatkoztatása a jövőre várt. ²⁴Így a törvény nevelőnk lett Krisztusra, hogy a hitben megigazuljunk. ²⁵A hit eljövetelével azonban kikerültünk a nevelő keze alól. ²⁶Hiszen az Isten fiai vagytok a Jézus Krisztusba vetett hitben. ²⁷Mert mindannyian, akik megkeresztelkedtetek Krisztusban, Krisztust öltöttétek magatokra. ²⁸Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettetek Krisztus Jézusban. ²⁹Ha azonban Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai is, s az ígéret szerint örökösök.

  Galatáknak írt levél 3. fejezet

Isten gyermekei vagyunk.

¹Azzal folytatom, hogy amíg az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet mindennek ura. ²Gyámok és gondviselők felügyelete alatt áll, apjától meghatározott ideig. ³Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek szolgálatában álltunk. ⁴De amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, ⁵hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. ⁶Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya! ⁷Tehát nem vagy többé szolga, hanem fiú, s ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is. ⁸Azelőtt nem ismertétek az Istent, és olyan isteneknek szolgáltatok, akik valójában nem azok. ⁹Most azonban, amikor ismeritek az Istent, sőt az Isten is ismer titeket, hogyan térhettek vissza az erőtlen és esendő elemekhez, ismét szolgálni akarván nekik, mint korábban? ¹⁰Napokat és hónapokat, ünnepi időket és esztendőket tartotok meg gondosan. ¹¹Aggódom, hogy talán hiába fáradtam értetek. ¹²Kérlek benneteket, testvérek, legyetek olyanok, mint én, hiszen én is olyan lettem, mint ti. Semmivel nem bántottatok meg. ¹³Hiszen tudjátok, hogy először beteg testtel hirdettem nektek az evangéliumot, ¹⁴és ti kiálltátok a próbatételt, amelyet testi állapotom jelentett számotokra. Nem vetettetek meg, nem utasítottatok el, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust. ¹⁵Hová tűnt a lelkesedésetek? Állítom, hogy ha módotokban lett volna, szemeteket vájtátok volna ki és adtátok volna nekem. ¹⁶Vajon ellenségetek lettem azzal, hogy igazat mondtam nektek? ¹⁷Némelyek nem jó szándékkal buzgólkodnak köztetek, el akarnak fordítani benneteket tőlem, hogy velük tartsatok. ¹⁸Szép dolog, ha a jó ügyért lelkesedtek, nemcsak akkor, amikor körötökben vagyok. ¹⁹Fiaim, újra a szülés fájdalmait szenvedem értetek, amíg Krisztus ki nem alakul bennetek. ²⁰Szeretném, ha ott lehetnék, és más hangon beszélhetnék, mert aggódom értetek.

A két szövetség szembeállítása.

²¹Mondjátok csak ti, akik a törvény igájába kívánkoztok, nem ismeritek a törvényt? ²²Az Írásban ugyanis az áll, hogy Ábrahámnak két fia volt, az egyik a szolgálótól, a másik a szabad asszonytól. ²³A szolgálótól való a test szerint született, a szabad asszonytól való ellenben az ígéret által. ²⁴Ennek jelképes értelme van. A két asszony a két szövetséget jelenti. Az egyik a Sínai-hegyről való, és szolgaságra szül: ez Hágár. ²⁵Hágár ugyanis az Arábiában fekvő Sínai-hegyet jelenti, s a mai Jeruzsálemnek felel meg, amely gyermekeivel együtt szolgasorsban él. ²⁶A szabad asszony ellenben a fenti Jeruzsálemet jelenti: ez a mi anyánk. ²⁷Hiszen írva van: Örülj te magtalan, aki nem szülsz, fejezd ki örömöd és ujjongj, aki nem vajúdol. Mert több a gyermeke a magányosnak, mint annak, akinek férje van. ²⁸Ti tehát, testvéreim, az ígéret fiai vagytok, mint Izsák. ²⁹De ahogy akkor a test szerint született üldözte a lélek szerint valót, úgy van most is. ³⁰De mit mond az Írás? „Űzd el a szolgálót és fiát, mert a szolgáló fia nem örököl a szabad asszony fiával.” ³¹Mi tehát, testvérek, nem a szolgáló fiai vagyunk, hanem a szabad asszonyéi. 

  Galatáknak írt levél 4. fejezet

III. ERKÖLCSI KÖTELESSÉGEK

Isten gyermekeinek szabadsága.

¹A szabadságot Krisztus szerezte meg nekünk. Álljatok tehát szilárdan, és ne hagyjátok, hogy újra a szolgaság igájába hajtsanak benneteket. ²Én, Pál mondom nektek: Ha körülmetélkedtek, Krisztus semmit sem használ nektek. ³Azt is kijelentem a körülmetélkedőnek, hogy köteles az egész törvényt megtartani. ⁴Ha a törvényben keresitek az igazzá válást, elszakadtatok Krisztustól és elvesztettétek kegyelmét. ⁵Mi a hit által a Lélek közreműködésével várjuk a megigazulásból fakadó reményt. ⁶Krisztus Jézusban ugyanis nem az számít, hogy valaki körülmetélt vagy körülmetéletlen, hanem csak a hit, amely a szeretetben teljesedik ki. ⁷Eddig jól futottatok, ki akadályozott meg benneteket az igazság követésében? ⁸Ez a hitegetés nem attól való, aki meghívott titeket. ⁹Egy kevés kovász az egész tésztát megerjeszti. ¹⁰Bízom bennetek az Úrban, hogy ti sem vélekedtek másként. Aki pedig zavart kelt köztetek, viseli majd büntetését, bárki legyen is. ¹¹Testvérek, ami engem illet, ha csak a körülmetélkedést hirdetném, talán továbbra is üldöznének? De akkor megszűnne a kereszt botránya. ¹²Bárcsak egészen megcsonkítanák magukat azok, akik zavart támasztanak köztetek! ¹³Testvérek, a meghívásotok szabadságra szól, csak ne éljetek vissza a szabadsággal a test javára, hanem szeretettel szolgáljatok egymásnak. ¹⁴Mert az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. ¹⁵De ha marjátok és rágjátok, vigyázzatok, nehogy felfaljátok egymást! ¹⁶Kérlek tehát benneteket, hogy Lélek szerint éljetek, s akkor majd nem teljesítitek a test kívánságait. ¹⁷A test ugyanis a Lélek ellen tusakodik, a Lélek meg a test ellen. Ellentétben állnak egymással, s így nem azt teszitek, amit szeretnétek. ¹⁸Vezessen benneteket a Lélek, akkor nem vagytok alávetve a törvénynek. ¹⁹A test cselekedetei nyilvánvalók: kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, ²⁰bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, ²¹gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Mint már előbb mondtam, most ismét kijelentem: Akik ilyeneket művelnek, nem öröklik Isten országát. ²²A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, ²³jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény. ²⁴Akik Krisztus Jézushoz tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt. ²⁵Ha a Lélek szerint élünk, viselkedjünk is a Léleknek megfelelően. ²⁶Ne törtessünk kihívóan s egymásra irigykedve hiú dicsőség után. 

  Galatáknak írt levél 5. fejezet

Keresztény közösségi szellem.

¹Testvérek, ha valakit botláson értek, ti akik lelkiek vagytok, intsétek meg a szelídség szellemében. De ügyelj, hogy magad kísértésbe ne essél! ²Hordozzátok egymás terhét, így teljesítitek Krisztus törvényét. ³Aki beképzeli magának, hogy valaki, holott semmi, önmagát áltatja. ⁴Mindenki a saját tetteit tegye mérlegre, dicsekvését pedig tartsa meg magának, ne tárja mások elé. ⁵Hiszen mindenkinek a maga terhét kell hordoznia. ⁶Akit a (keresztény) igazságokra tanítanak, engedjen részt tanítójának minden javából. ⁷Ne áltassátok magatokat, Isten nem hagy magából gúnyt űzni. Amit az ember vet, azt is aratja. ⁸Aki tehát test szerint vet, az a testből is arat majd romlást. Aki ellenben a Lélek szerint vet, a Lélekből arat örök életet. ⁹Ne fáradjunk bele tenni a jót, mert ha kitartunk, annak idején aratni is fogunk. ¹⁰Amíg tehát időnk van, tegyünk jót mindenkivel, főképpen hittestvéreinkkel.

Befejezés.

¹¹Nézzétek, mekkora betűkkel írok nektek a saját kezemmel! ¹²Akik test szerint akarnak tetszeni, körülmetélkedésre kényszerítenek titeket, csak azért, hogy Krisztus keresztjéért ne szenvedjenek üldözést. ¹³Hiszen maguk a körülmetéltek sem tartják meg a törvényt. Csupán azért kívánják a ti körülmetéléseteket, hogy testetekkel dicsekedhessenek. ¹⁴Én azonban nem akarok mással dicsekedni, mint Urunk, Jézus Krisztus keresztjével. Általa keresztre szegezték nekem a világot, és engem is a világnak. ¹⁵Mert sem a körülmetéltség nem ér semmit, sem a körülmetéletlenség, hanem csak az új teremtmény. ¹⁶Béke és irgalom mindazoknak, akik ezt a szabályt követik, Isten (igaz) Izraelének! ¹⁷Ezután senki ne okozzon kellemetlenséget nekem, mert Jézus jegyeit viselem testemen. ¹⁸A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme legyen lelketekkel, testvérek! Ámen.

  Galatáknak írt levél 6. fejezet