A MAI NAPON AZ ÉLETÜK ŐSZÉT ÉLŐ KEDVES TESTVÉREINKÉRT IMÁDKOZUNK ~ AZ IDŐSEK VILÁGNAPJÁN.
Az Idősekért imádkozunk ma, akik oly sokat tettek és mégis talán nem kellő megbecsülésben
vagy elismerésben van részük, tisztelet a kivételnek.
A végig dolgozott életekért, a végig gondoskodó életekért, az idősekért,
akik lehet, hogy betegségektől vagy a magánytól szenvednek.
Akik még mindig a szívükön viselik szeretetteik sorsát, vagy gondját viselik családjaiknak,
unokáiknak szerető szívükkel. Áldja őket a Jóisten és a mai imáink!
Uram, érzem, hogy öregszem!
Sejtem, hogy hamarosan az öregek közé tartozom.
Te is tudod ezt.
Őrizz meg a fecsegési hajlamtól!
Ne engedd úgy vélni, hogy nekem minden alkalommal
és mindenhez hozzá kell szólnom.
Segíts belátni, hogy néha talán nincs igazam.
Szabadíts meg attól a hiú törekvéstől,
hogy én akarjam rend behozni mindenkinek a dolgát.
Őrizz meg attól, hogy mindennapi életem minden
apró-cseprő dolgával másokat untassak.
Adj türelmet, ha mások panaszolják el nekem szenvedéseiket,
de pecsételd le számat, ha én szeretném egyre súlyosbodó fájdalmaimat,
fogyatékosságaimat kiteregetni.
És ha mégis beszélek róluk, segíts úgy szólni,
hogy szavaimmal a Te kegyelmedet el ne homályosítsam!
Tégy késszé segíteni, de add, hogy ne legyek túlbuzgó!
Gondoskodjam másokról szívesen, de ne akarjak rajtuk uralkodni
S végül, ne hagyj elmagányosodni!
Szükségem lesz akkor néhány barátra, néhány jó barátra, Uram.
Hiszen ezt Te is tudod!
De mindenekelőtt Rád van szükségem!
Formáld ki bennem arcodat!
Érlelj meg, és add, hogy örüljek az örökéletnek!
Amen.
Idősek imája
Uram, köszönöm Neked az ajándékba kapott éveket és évtizedeket.
Köszönöm életem minden eredményét, amivel megörvendeztettél
és minden kudarcát, amivel korlátaimra figyelmeztettél.
Köszönöm családtagjaimat, akik elviselnek, akik mellettem állnak és szeretnek.
Uram, kérlek, bocsásd meg, amit rosszul tettem, és amit elmulasztottam.
Köszönöm, hogy Te nem mégy nyugdíjba,
hanem ma is mindent megteszel üdvösségemre.
Uram, adj nekem hálás szívet, hogy mindig észrevegyem:
több okom van a hálára, mint a panaszra.
Ments meg az irigységtől, elégedetlenségtől, nyugtalanságtól,
a mindent-tudás látszatától és a mindent-jobban-tudás hazugságától,
a gyanútól, hogy valaki mindig bántani akar.
Ments meg a közönytől, a házsártos, barátságtalan viselkedéstől,
az örökös zsörtölődéstől, a rút önzéstől, a mindent elborító keserűségtől
és a hiábavalóság nyomasztó érzésétől.
Uram, adj erőt, hogy békésen hordjam az öregkor terheit,
humorral fogadjam feledékenységem jeleit, erőtlenségemet,
érzékszerveim tompulását, testi-szellemi erőm hanyatlását.
Uram, adj bölcs szívet, hogy meg ne feledkezzem a végről itt, és a kezdetről odaát.
Kérlek, adj kedvet a munkához, amit még elvégezhetek.
Tégy hasznossá, hogy ne érezzem csak tehernek magam és adj alázatot,
hogy belássam egyre inkább másokra szorulok.
Adj kedvet az imádsághoz, a Veled való beszélgetéshez.
Adj világosságot, hogy jól lássam magam, és jól lássak másokat is.
Adj jó kedvet és nyitottságot, hogy még mindig tudjak befogadni és adj szeretetet,
hogy ne csak panaszkodjak mások hidegsége miatt, hanem árasszam szereteted melegét.
Uram, maradj az, aki mindig voltál: megbocsátó Édesatyám.
Ez indítson arra, hogy én is tudjak megbocsátani.
Ne engedd, hogy valaha is fáradt legyek a köszönetmondáshoz.
Ne engedd, hogy valaha is abbahagyjam dicséretedet.
Tartsd meg és növeld hitemet.
Szólj Uram, még hallja a Te szolgád!
Ámen.
IDŐSEK IMÁJA
Uram! Vigyázz reám, hogy öreg koromban is szerethető legyek. Fékezd meg túlbuzgóságomat, amellyel azt képzelem, hogy nekem minden témához, mindig mondanom kell valamit.
Szabadíts meg attól a jó szándékú segíteni-akarástól, amellyel mindig én akarom elrendezni mások rendezetlen ügyeit. Ne vegyem zokon, ha az emberek beavatkozásnak nevezik az én segíteni akarásomat.
Taníts meg arra, hogy okos legyek, de nem okoskodó.
Legyek mindig kész a szolgálatra, de a mellőzést is el tudjam fogadni. Sok bölcsességet halmoztam fel életemben és nagyon sajnálom, hogy ezt talán nem tudom másoknak továbbadni. Beletörődöm ebbe Uram. De ugye megérted azt a kérésemet, hogy legalább néhány barátom maradjon mellettem ezekben az utolsó években.
Taníts meg arra, hogy tudjak hallgatni a betegségeimről és a nehézségeimről. Ezek évről évre növekednek és velük együtt nő bennem a hajlandóság arra, hogy mindig ezekről beszéljek.
Nem merem azt a nagy kegyelmi ajándékot kérni tőled, hogy őszinte együttérzéssel tudtam hallgatni másoknak a betegségekről szóló folyamatos panaszkodását. De legalább arra adj erőt, hogy türelmesen végighallgassam őket. Azt sem merem kérni, hogy halványodó emlékezőképességemet erősítsd meg olyanná, amilyen régebben volt. Inkább azt kérem, hogy adj nekem több szerénységet és kevesebb magabiztosságot, amikor előfordul, hogy ugyanarra az esetre mások másként emlékeznek, mint én.
Ajándékozzál meg azzal a csodálatos bölcsességgel, amely beláttatja velem, hogy én is tévedhetek. Taníts meg arra, hogy az előítéletektől és irigységtől mentesen fel tudjam fedezni az utánam következő nemzedékek igazát és ajándékozd nekem azt a derűs szabadságot, hogy sok jót tudjak mondani fiatalokról.
Tölts be úgy a te szereteteddel, hogy vénségemben is szívesen szóba álljanak velem az emberek. Tudom, hogy nem vagyok szent, de azt is tudom, hogy az öregember örökös zsörtölődése az ördög munkájának a csúcsteljesítménye. Engedd, hogy Simeonnal együtt mondhassam Látták szemeim a tőled küldött Üdvözítőt! És amikor bölcs szereteted úgy látja, hogy elérkezett az én időm, akkor át is ölelhesselek téged. Amen.
A LEGNAGYOBB MŰVÉSZET
A legfőbb művészet, tudod mi?
Derűs szívvel megöregedni!
Tenni vágynál, s tétlen maradni,
igazad van, mégis hallgatni.
Soha nem lenni reményvesztett.
Csendben hordozni a keresztet:
Irigység nélkül nézni másra,
ki útját tetterősen járja.
Kezed letenni az öledbe,
s hagyni, hogy gondod más viselje.
Hol segítni tudtál régen,
bevallani alázattal, szépen,
hogy arra most már nincs erőd,
nem vagy olyan, mint azelőtt.
Így járni csendesen, vidáman
Istentől rádrakott igádban.
Mi adhat ilyen békét nékünk?
Ha abban a szent hitben élünk,
hogy a teher, mit vinnünk kell,
örök hazánkba készít el.
Ez csak a végső símítás
a régi szíven, semmi más.
Eloldja köteleinket,
ha e világ fogvatart minket.
Teljesen ezt a művészetet
megtanulni nehezen lehet.
Ára öregen is sok küzdelem,
hogy a szívünk csendes legyen,
s készek legyünk beismerni:
Önmagamban nem vagyok semmi!
S akkor lelkünk kegyelmes Atyja
nekünk a legszebb munkát tartogatja:
Ha kezed gyenge más munkára,
összekulcsolhatod imára.
Áldást kérhetsz szeretteidre,
körülötted nagyra, kicsinyre.
S ha ezt a munkát is elvégzed,
és az utolsó óra közeleg,
hangját hallod égi hívásnak:
'Enyém vagy! Jöjj! El nem bocsátlak!'
Németből Túrmezei Erzsébet átdolgozásában
Szeressétek az öregeket
Nagyon szépen kérlek titeket, Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat, A hajlott hátú jó anyákat,
A ráncos és eres kezeket, Az elszürkült, sápadt szemeket.
Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket.
Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ráncos kezeket.
Öleljétek meg az öregeket, Adjatok nekik szeretetet.
Szenvedtek ők már eleget, A vigasztalóik ti legyetek.
Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket.
Ne tegyétek őket szűk odúkba, Ne rakjátok őket otthonokba,
Hallgassátok meg panaszukat, Enyhítsétek meg a bánatukat,
Legyen hozzájuk szép szavatok, Legyen számukra mosolyotok.
Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket.
Ők is sokat küzdöttek értetek, Amíg fölnevelkedtetek.
Fáradtak ők is eleget, Hogy ti módosabbak legyetek.
Ők is elfogadtak titeket, Amikor Isten közéjük éltetett.
Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket.
Ha majd az örök szeretet Elhívja őket közületek,
Ti foglaljátok el helyüket, Mert ti lesztek majd az öregek.
S mindazt, mit nekik tettetek, Azt adják nektek a gyerekek.
Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket.
HA EL JÖN MAJD A NAP
Ha eljön majd a nap, amikor már öregnek látsz, pedig még nem is leszek az,
kérlek, légy hozzám türelmes és próbálj megérteni.
Ha leeszem a ruhámat., ha nem tudok rendesen felöltözni.
légy türelmes. Jussanak eszedbe azok az idők, amikor én tanítottalak erre!
Ha beszélek Hozzád, és ezerszer elismétlem ugyanazt a dolgot, ne
szakíts félbe, hallgass végig amikor kicsi voltál, ezerszer kellett
elolvasnom ugyanazt a mesét, míg el nem aludtál.
Ha nem akarok
megmosakodni, sem ne szégyeníts meg, sem ne feddj meg érte. Jusson
eszedbe az a millió ötlet, amit kitaláltam, hogy rá tudjalak venni a
mosdásra
Ha látod, hogy milyen tudatlan vagyok a technikai újdonságokkal kapcsolatban,
adj elég időt, és ne nézz rám gúnyos mosollyal.
Megtanítottalak sok mindenre. hogy egyél jókat, öltözködj szépen,
hogy hogyan nézz szembe az élettel.
Ha néha nem emlékszem dolgokra vagy elvesztem beszélgetésünk fonalát.
Adj gondolkodási időt, hogy eszembe jusson. és ha még sem sikerül
megtennem, ne légy ideges, és ami a legfontosabb, az nem a mondanivalóm,
hanem az, hogy veled legyek, és figyelj rám.
Ha valaha nem akarok enni, ne erőltesd.
Jól tudom, hogy mikor kell ennem és mikor nem
Ha gyenge lábaim nem engednek sétálni... nyújtsd a kezed.
ugyanúgy, ahogy azt én tettem, amikor te tanultál járni.
És amikor egy napon azt mondom neked, hogy nem akarok tovább élni.
hogy meg akarok halni. ne légy dühös. egyszer ezt is meg fogod érteni.
Próbáld meg megérteni, hogy a koromat nem megéltem, hanem túléltem.
Egy nap majd megérted, hogy minden hibám ellenére, mindig a legjobbat
akartam neked, és hogy az utat szerettem volna előkészíteni neked.
Nem érezhetsz sem szomorúságot, sem dühöt vagy tehetetlenséget, ha a
közeledben vagyok. Mellettem kell lenned, próbálj meg megérteni, és
segíts nekem, ahogy azt én tettem, amikor megszülettél.
Segíts járnom. segíts befejezni az utam szeretettel és türelemmel.
Megfizetlek majd egy mosollyal és azzal a mérhetetlen nagy szeretettel, amellyel mindig szerettelek.
.jpg)
.jpg)
